Gál Judit: Adatok a váci ortodox keresztény közösség történetéhez - Váci levéltári füzetek 2. (Vác, 2010)
II. Az Egyházközségre vonatkozó adatok - 3. Az egyházközség hajdani vagyona
A Pest megye műemlékei című kötet leírása201 szerint a templomnak (38., 40., 41., XVII. kép) eredeti formájában nem volt harangtornya, ezt igazolná a nagyobb átalakításról tanúskodó 1806-os számadás,202 illetve hogy a harangozó járandósága ugyanettől az évtől kezdve szerepel a számadásokban. A 300 fontos régi harangot 1848-ban az egyházközség felajánlotta a forradalom céljaira. Az 1930-as leltár 50 kilogrammos harangot említ. A telek adottságai folytán a templomnak csupán két bejárata van, mindkettő a déli templomfalon (az északi oldal telekhatárra esik, a nyugati homlokzat pedig az utcára néz).203 Ezek közül a nyugatabbra eső valójában a torony térbe vezet, ahonnan egy további, a külsőkkel teljesen egyforma kiképzésű, szögletes, kőkeretes tölgyfakapun keresztül jutunk a női templomrészbe. A hátsó, Görög (ma Katona Lajos) utcai fronton íves kerítésfal (42., XVII kép) köti össze a templom homlokzatát a szomszédos műemléképülettel (amely a közkeletű vélekedéssel szemben soha nem volt ortodox papiak). Az utcai kapu fölötti kettős kőkereszt valamikor 1945 után (pontosabban valószínűleg az adásvételt követő felújítás során, a hatvanas években) tűnt el. A templom padlóját ma is az eredeti fehér mészkőlapburkolat fedi. (4354. kép) A hajdani berendezésről több fénykép is készült, bár sajnos egyik sem tökéletes minőségű. A váci Tragor Ignác Múzeumban talált legrégebbi - valószínűleg az 1940-es évek első felében készült - fotók fő érdeme, hogy a későbbi felvételekhez képest még viszonylagos épségében mutatják az ikonfalat. A váci ortodox templom úgynevezett kollázs-ikonosztázionja (43-46. kép) a fából ácsolt és márványutánzatúra festett szentélyfalra akasztott, illetve a szentélyfalon vízszintesen futó polcszerű peremekre támasztott képekből állt. A szentély padlózatának szintje - akárcsak a női templomé - kb. 10 centiméterrel magasabb a templom középső részénél. Az ikonfal a magasított szentélypadló lépcsőfokszerűen kialakított kőperemén állt. A fotók által megörökített ikonfal elemei közül ma is fellelhető Szentendrén a négy nagy méretű úgynevezett trónusikon (XVI11-XX1. kép), a fotókon a bal oldali diakónuskapu fölött látható a Szentháromságot ábrázoló kép (XXXI. kép), valamint a királyi kapu bal szárnya. (XXIII. kép) Vukovits Kosztának, a szentendrei Szerb Egyházi Múzeum vezetőjének tájékoztatása szerint a váci templom trónusikonjai Lázár Milic ikonfestő munkái, hozzávetőleg az 1818-1820 MMTV/279. 202 SZOEL Budai Érsekség iratai, Egyházközségi ir., Esztergom-Vác (doboz), sz. n. Az 1806-os számadásban szereplő nagyobb kiadás valójában az egyházközségi épületre (црковни дом) vonatkozik, nem a templomra. 203 1789-ben II. József engedélyezte a nem katolikus templomok utcára nyíló bejáratát, tehát feltételezhető, hogy a váci templomnak egyéb megfontolásból nem készült nyugati kapuja.
