Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
96 VÁC A TÖRÖKKORBAN (visszatértének nem örülhetett sokáig, még ebben az évben meghalt). Makacs honvágya érthető, háza volt Vácott. Nem kétséges, hogy Lakos Hüszejn a Stóber család leszármazottja. Ma már csak eltűnődhetünk azon, mert elképzelni nem tudhatjuk, milyen érzelmek laktak emberünk lelkében. Eredete, családja német. Ő maga áttért az iszlámra és török katonai szolgálatba állt, megmagyarosított nevéhez azonban olyannyira ragaszkodott, hogy több katonai és polgári összeírót rávett arra, hogy a számára kötelező Abdullah apai név helyett meghagyják neki a Lakost. Kacskaringós életutakat rajzolt a sors a törökkori Magyarországon. Általános tapasztalat, hogy a hódoltság városaiban egymás mellett élő etnikumok és főleg a különböző vallások hívei saját városrészekbe húzódtak, ritkán keveredtek. Vácott a házösszeírás idején az elkülönülés még nem zárult le, későbbi időből pedig nem maradt olyan forrás, amelyből a helyzet fölmérhető lenne. 1. Becsi kapu. 2. Török mecset és fürdő. 3. Hatvani kapu. 4. Szent 5. Török mecset. 6. Rév kapu. 7. Szent Jakab templom. 8. Pesti Vác alaprajza az 1570. évi török összeírás alapján NÉZZÜNK KÖRÜL A VÁROSBAN! A törökök a városokat nem utcákra, hanem városnegyedekre, törökül mahallékra, gyakorlatilag háztömbökre tagolták, bár elnevezésükben gyakran megtartották a magyar utcaneveket. A váci házösszeírás is így készült, s ez jókora gondot okoz a városrészek elhelyezésében a városfalon belül vagy akár kívül. A beköltöző muszlimok krémje megszállta a vár házait, a nagy tömeg a várból kiindulva, a középkori magyar város felől terjeszkedett a Duna mentén a német város felé. A város tíz negyedre oszlott. A várhoz közel fekvő negyedeket túlnyomóan vagy kizárólag muszlimok, pontosabban ők és az őrségben szolgáló balkáni, pravoszláv katonák lakták. Valószínűleg a vár alatt, a hajdani magyar város Duna-parti részén feküdt a Kászim bég mecsetjéről elnevezett mahalle, amelynek egyetlen háza maradt magyar kézen; a negyed néhány önálló házból és egy feltételezett hajdani egyházi épületből, vélhetően kolostorból állt, amely katonáknak nyújtott zsúfolt lakhelyet. A német város Duna felőli része szintén elmuszlimosodott, megindult azon az úton, hogy a beköltözött hódítók kizárólagos lakhelyévé váljék. Itt kell keresnünk Haszan vojvoda mecsetjének negyedét, amelyben két ingatlan gazdája maradt magyar. Ezt észak felé a Zsidó utca nevű negyed határolta; az utca a piactérről a révhez és a vámhoz vezetett, házainak felét muszlimok lakták. Valahol a német város déli felében feltételezhetjük a martalócok városnegyedét is, amely azonban nem házcsoport volt, hanem egy másik kolostor, amelynek celláiba az őrség balkáni keresztény martalócait költöztették. A Nagy utca nevét viselő negyed déli végén is megszaporodtak a muszlim háztulajdonosok, ahogy a Nagy utcai mahalléval szomszédos, a német várost övező fal délkeleti felébe feltételezhető, Kosdi utca nevet viselő negyed egy része is megtelt muszlimokkal. Ennek volt egy tizenhárom házból álló tömbje, amelynek muszlimok lakta ingatlanai újak, sokuk elődje beépítetlen házhely volt; az itt emelt lakóépületek az igénytelen török építkezés példái. Valamennyi tapasztott sövényfallal épült, többségük két helyiségből állt, cseppnyi udvar és konyhakert tartozott hozzájuk, amelyeken híre Mihály templom, kapu. 9. Vár
