Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC ÉS EMLÉKEI A KÉSEI KÖZÉPKORBAN (1301 -1 526) 73 VÁLTOZÁSOK A VÁROSKÉPBEN Ha az utazó Pest felől érkezett Vácra, láthatta mindhárom részét: a magyar várost, a várat és a német várost. A középkor végén mindkét várost fal vette körül, ez valamikor a 15. század folyamán épülhetett meg. A magyar városnak voltak házai már a falon kívül is. A magyar város a némettel összehasonlítva kisebb alapterületű volt és lazább szerkezetű. A laza szerkezet jól kifejeződött abban, hogy a falakon túl is álltak házai, sőt a falakon túl volt a magyarok plébániatemploma, a Szent Margit-templom is. A vár nevet csak a középkor legvégén érdemelhette ki ez a terület. A székesegyházat és a körülötte levő egyházi épületeket valószínűleg ekkor vették először körül fallal. A falak egy majdnem szabályos négyszöget alkottak. Manapság a Duna-part felől látható falak ne tévesszenek meg senkit, egy részüket a törökkorban, más részüket a 18. században az itt letelepedő ferencesek húzták fel. Az itteni épületek legimpozánsabbika a székesegyház volt. Valamikor a 14-15. század fordulóján a templomot gótikus stílusban építették át. Háromhajós, minden bizonnyal kéttornyú épület állt itt, keletre néző szentélye nyolcszög alakú volt. A templomban tizenhárom mellékoltárról tudunk, a főoltár - akárcsak maga Galeotto a templom - a Boldogságos Szűz tiszteletére volt felszentelve. A székesegyház azonban magán viselte minden kor jellemzőjét, egy törökkori metszet szerint legalább annyira volt román stílusú építmény, amennyire gótikus. A vár területén állt egy másik templom is, a Szentkereszt templom. A székesegyházon kívül a legjelentősebb épület a püspöki palota volt, ami a templomnak a város felőli oldala mellett emelkedett. Számos más épület, pl. kanonokházak is állhatták még a vár területén, ezeket azonban nem ismerjük. Az 1474-1507 közt hivatalban levő Báthori Miklós püspök nagy építkezésekbe fogott, ami egy új stílus megjelenését jelentette: a reneszánszét. A Báthori család e tagja itáliai egyetemeken ismerkedett meg a humanizmussal és a reneszánsszal, és megtanult görögül is, ami akkor még csak az új típusú műveltség része volt, állítólag maga is írt verseket, bár ezek egyike sem maradt ránk. A Magyarországgal kapcsolatba került humanisták nagy tisztelettel beszéltek róla. Galeotto Marz'° Marzio, aki Mátyás királyról szóló történetekből egy egész könyvet állított össze, a következő esetet jegyezte fel róla: a királyi tanácsra várakozó főurak közt ott ült az ifjú püspök is, akinek részint származásánál, részint püspöki mivoltánál fogva kijárt, hogy a nagyobb tanácsülésekre meghívják, s amíg bebocsátásra várt, ( actae (Cfacies , currv caperetur erat. a-bllrbs. b. Jbr-to. Occident;. C. Sed. defCich.. VS -c/l. d. c£ Ttrbani. e. ttbrfa,. feplenp-^J&nadochium S Jping.Lcnrentuf.CZjCdbaedic.hdbrtu. 0rirnt.i~dr'x:.li.aedesCanc7v.t.&c/..Gdhed. itt-i . m. de/u/sn/ut n.« ’d/fv. Vác középkori látképe (18. század)
