Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
74 VÁC ÉS EMLÉKEI A KÉSEI KÖZÉPKORBAN (1 301 -1 526) Cicero egy művét olvasta, amiért a bárók kinevették, azonban Mátyás király egy antik történetre hivatkozva védelmébe vette a főpapot. Báthori azonban nem volt életidegen könyvmoly, hanem céltudatos birtokszerző, és a reprezentáció nagy barátja. Váci építkezéseinél ugyanazt a módszert követte, mint az első reneszánsz építtetők máshol is az országban. Önálló, új épületeket nem emelt, hanem a meglévőket a kor legmodernebb stílusa szerint alakította át. így járt el a templom és a palota átépítésekor is. Az ablakkeretek kicserélésével a palota esetében még azt is sikerült elérnie, hogy az kívülről is reneszánsz ízlésű épület benyomását keltette, feltehetőleg a palota Dunára néző frontján reneszánsz erkélyt építtetett, a vár környékére itáliai stílusú kertet és halastavakat telepíttetett. A budai és a visegrádi királyi építkezések után a váci lehetett a legjelentősebb a legkorábbi magyar reneszánsz építkezések között. Nem ez volt Báthori egyetlen reneszánsz építkezése. A nógrádi várban és a mogyoródi apátságban, amit nyári lakká építtetett át, hasonló átalakításokra került sor. A 17. század elején alkotó magyar történetíró, Istvánffy Miklós fenntartotta a váci és a nógrádi munkálatok irányítójának a nevét, egy bizonyos Traui Jakabét. A név elírás, a kor híres, Magyarországon is alkotó szobrászát a traui (ma Trogir, Horvátországban) Dalmata Jánosként szoktuk emlegetni. Ma már szinte lehetetlen megítélni, hogy dolgozott-e egyáltalán Vácon. A váci vár középkori emlékeiből mára a szó legszorosabb értelmében véve kő kövön nem maradt. A gótika és a reneszánsz emlékeiből csak töredékek maradtak ránk, a reneszánsz emlékek ma négy helyen tekinthetők meg: a váci székesegyházban, a Váci Egyháztörténeti Gyűjteményben, a váci múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában. A sok apró, a 20. században előkerült kőtöredék mellett van egy nagyon jelentős leletcsoport, amit még a 18. század elején mentettek meg az enyészettől, ezek a kőfaragványok a korai magyar reneszánsz művészet kiemelkedő emlékei. Akár Vácon, akár Budapesten tekintjük meg őket, nem szabad elfelejtenünk, hogy csupán néhány évtizedig szolgálták eredeti funkciójukat, és díszítették a palotát, valamint a székesegyházat, utána egy dzsámi és egy védőkkel megrakott vár kövei voltak, ráadásul két olyan épületé, amelyet idővel a védelmi szempontoknak megfelelően átalakítottak és visszabontottak. A vár lakói számára a reneszánsz díszítéseknek vajmi kevés Vác idealizált Mátyás-kori látképe Festett reneszánsz bordatöredék (PMMI-TIM 84.131.1) i ii ii i ii 11 ni 111 mi 11 ii 111 im i un iiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiiiiiimiHiiiiiimiimmiiimimi
