Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC ÉS EMLÉKEI A KÉSEI KÖZÉPKORBAN (1 301 -1 526) 67 a 15. század első évtizedében költöztetett Budára. Függetlenül attól, hogy hol székelt a királyi udvar, az ország fővárosnak a 14. század elejétől kezdve Budát tekintették. Vác városa maga is püspöki székváros volt, ebben a régióban foglalt helyet, és osztozott annak sorsában. A király könnyen elérhető volt, a város gazdasága és társadalma sok szállal kötődött a közeli Budához. Az ország közepét a külföldi seregek járásai általában megkímélték ugyan, a belső viszályok azonban már kevésbé. A 14. század első két évtizedének mozgalmas évtizedeiből kijuthatott a váciaknak is. Károly kétszer is próbálkozott Buda I I. Mátyás király (Thuróczy-krónika) ostromával, de csak másodjára, 1307-ben sikerült elfoglalnia. Biztosan azonban ekkor sem ülhetett trónján, mert az ország egyik leghatalmasabb bárója, Csák Máté 131 1-ben szembefordulta királlyal, és Vác és a Tisza közti vidéken pusztította a király híveinek birtokát, valamint a váci egyházmegyét, sokáig megszállva tartotta Visegrádot is. A táj számára csak az hozott megnyugvást, amikor a királyi csapatok 1317-ben visszafoglalták Visegrádot. Ezután hosszú évtizedekig béke honolt a város falai között és annak környékén. A Zsigmond király ellen 1403-ban felkelt nemesek seregei sem jutottak el idáig. Az Albert király halálát követő ún. zavaros idők igazi középkori polgárháborút jelentettek az ország számára, Vácot azonban ez is elkerülte. Hunyadi Mátyás uralkodását a szilárd belső rend korszakának szokás tartani, a város vidékének azonban ezekben az években két alkalommal is nyugtalan napokat kellett átélnie. Két esztendővel Mátyás trónra lépte után, 1460-ban egy Pest megyei nemes, Szadai Szebold összegyűjtött a Felvidéken ekkor még szép számmal tevékenykedő cseh-lengyel zsoldosok közül néhányat, és elfog- | lalta a csői várat. Innen támadt a váci püspök falva- J ira, a jobbágyokat pedig a vár erődítési munkáihoz I hajtotta. Az eset mögött valószínűleg nem kell I különösebb politikai mozgatórugót keresnünk, ez I belefért a középkor sajátos jogrendjébe. Tizenegy i évvel később azonban valóban idegen hadakat [ láthattak a környékbeliek. 1471-ben Vitéz János I esztergomi érsek összeesküvést szőtt Mátyás ki- j rály ellen, és a lengyel-litván Jagelló-dinasztiához \ fordult, hogy adjanak új királyt Magyarországnak. [ KÉSEI KÖZÉPKOR 1301-1526 1471 1474-1507 1485 Kázmér lengyel király csapatai a városban A székesegyház és a püspöki palota átépítése reneszánsz stílusban Országgyűlést tartanak a városban
