Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301) 53 10. századi német harcos Az Anjou-kori Képes Krónikában néhány lappal hátrébb az Úr 1077. évében történt események közt olvashatjuk, hogy háromévi uralkodás után hunyt el Géza, akit„Vácott temettek el a Szent Szűz egyházban, melyet ő épített." A krónikás kegyes történetének magvát igaznak tekinthetjük. Géza király minden bizonnyal nagy adományokkal gazdagította a váci püspökséget, amelyek segítségével felépülhetett (vagy befejeződhetett?) a székesegyház építése, ahol őt végső nyugalomra helyezték. A püspökség alapítását már jóval kisebb valószínűséggel köthetjük személyéhez, az pedig több mint valószínű, hogy a Szent Péter apostol I tiszteletére készült kőegyházat nem a székesegyházzal egy időben, hanem már a püspökség alapítása előtt emelhették a 11. század elején élt hívek. A kései utódok, plébánosok erről a korai alapításról nem rendelkeztek írásos bizonyítékkal, így gyártaniuk kellett egyet. A krónika általunk ismert formája azzal a céllal is készülhetett, hogy meggyőzze az olvasókat (főként a korabeli olvasókat!) arról, hogy a Szent Péter-templom papjai jogosan tiltakoznak nemzedékek óta a tőlük néhány száz lépésre székelő nagy tekintélyű váci püspökök fennhatósága ellen, hiszen egyházuk helyén néhány héttel (vagy hónappal?) hamarabb történt isteni kinyilatkoztatás, mint a székesegyháznál. (A középkori magyar egyházjog szerint a püspökségek területén lévő, de náluk korábbi, uralkodói alapítású egyházak mentesek a püspö10. századi német harcos kök fennhatósága alól.) Nem szabad elhinnünk azt sem, hogy 1074-ig lakatlan sűrű erdő terült el errefelé. A Képes Krónika részletesen leírja azt, hogy Géza koronázása után még az 1074. év folyamán Salamon a német császár kíséretében és ennek csapataival betört az országba. A támadók a Duna északi oldalán haladva átkeltek a Vágón, majd a többi Dunába ömlő folyón, és városunkig jutottak. A krónika leírja, hogy a Vácra érkezett Henrik császárt a magyarok által lefizetett aquíleiai pátriárka (az érsekeknél előkelőbb egyházi méltóság) és a többi német vezér hazatérésre, a hadjárat befejezésére bírta. Ehhez az eseményhez kapcsolódik Vác első fennmaradt írásos említése. (Ne feledjük, az eddig többször idézett magyar krónika a 14. században született!) A távoli Szászországban fekvő Iburg bencés kolostorának évkönyvét vezető jámbor szerzetes az Úr megtestesülésének 1074. esztendejében történteket felsorolva lényegesnek tartotta röviden megjegyezni, hogy „Henrik király Magyarországot Vácig pusztította." Itt a német Wazenburg alak szerepel, de ebből a szóhasználatból nem következik az, hogy ekkor vár (németül Burg = vár) állt volna itt. A következő békésebb évben íratta össze Géza király az általa alapított garamszentbenedeki (szlovákul Hronsky Benadik) bencés apátság javait. Az alapítólevél birtokfelsorolásában a Tisza melletti Alpár falu szomszédaként bukkan fel a váci Szent Mária püspökség. Garamszentbenedek kegyes apátja a közelben a Naszály erdő
