Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301 ) 51 M«M /*—« lilium» Szent István (Képes Krónika) Géza és László herceg, valamint Salamon találkozása (Képes Krónika) Szent László látomása (Képes Krónika) helyezte. Vác egy 13. századi adat szerint Nógrád vármegyéhez tartozott, csak feltételezhetjük, hogy ez a 11. században is így volt. A VÁCI PÜSPÖKSÉG ALAPÍTÁSA Géza fejedelem uralma idejétől kezdve Esztergom, (Székes)Fehérvár és Buda környéke volt az ország központja, szíve. A közeli Visegrád ispáni központ volt, mellette Dömösön a 11. században a királyok által kedvelt udvarház állt fenn. Talán a Dömössel szomszédos Pilismarót az a Marót falu, ahonnan I. András király ágyasa, egyben György nevű törvénytelen fiának anyja származott. A hagyomány szerint Szent Istvánhoz kötött tíz első püspökség közé tartozik a váci is. Bizonyos, hogy viszonylag kései keletkezésű ez az egyházmegye, a mai kutatás vagy Szent István uralkodásának utolsó éveire, vagy valamely utóda idejére, de mindenképpen az 1075. év elé teszi alapítását. Az események után számos emberöltővel, a 14, század közepén keletkezett Képes Krónika szerzője - nyilván az általa ismert korábbi munkák alapján - biztos volt benne, és olvasóit is arról próbálta meggyőzni, hogy a püspökséget I. Géza király alapította. Története szerint a testvérháborúval beköszöntő 1074. év februárjának végén a Tisza közelében, Kemejnél főemberei árulása miatt csatát vesztett Salamonnal, az ország királyával szemben unokatestvére, a fellázadt Géza herceg, a későbbi I. Géza. A kemény télben a befagyott Tiszán át nyugat felé menekülő herceg Vácig lovagolt, ott találkozott öccsével, Lászlóval, aki a rokon cseh herceggel és ennek seregével igyekezett bátyja megsegítésére. A krónikás később kijavítja magát, mikor megjegyzi, hogy a hercegek csapatai nem Vácnál, hanem Vác táján időztek. A város helyén véleménye szerint nagy erdőség volt akkoriban, ahol senki sem lakott, csak egy Vác nevű szent életű remete, akiről később Géza herceg az általa alapított várost elnevezte. A kö-Vác remete szobra a Kossuth téren ÁRPÁD-KOR 895-1301 1241. március 17. 1241 után 1255 1270-es évek Vácot lerombolják és felégetik a tatárok Kialakul Vác-Magyar- és Németváros IV. Béla megyegyűlést hív össze a városba A betelepített német lakosok első említése
