Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
50 VÁC AZ ÁRPÁD-KORBAN (895-1 301 ) vekkel. Ilyen például Verőce (jelentése: olyan víz, amelyben sok az örvény - eredetileg pataknév, erről nyerte a falu a nevét), Szokolya (a szláv sokol, azaz sólyom jelentésű szóból) vagy Nógrád (magyarul új vár). Évszázadokon át tartó folyamat lehetett a szlávok és a kései avarok nyelvvesztése, elmagyarosodása. Az Árpádkori oklevelekben a Dunakanyar környékén még gyakran találkozunk szláv nevű szolgákkal és nemesekkel. A beolvadást mutatják azok a helynevek, melyek egy-egy szláv eredetű nevet viselő férfival kapcsolatban, de már jellegzetesen magyar névadással keletkeztek. Ilyen például a Naszály, mely lefordítva „nagy orrú'-t jelent. A Naszály hegy lábánál levő, mára elpusztult Naszály falu nevezetes lakója, egyik birtokosa, esetleg alapítója élhetett ezzel a névvel egy évezreddel ezelőtt. Falvát az ő neve átvételével, a szláv -ov vagy -ovce rag nélkül, magyar szokás szerint keresztelték el. (A hegyet később a lábánál levő egykori, mára elpusztult faluról nevezhették el.) Ebbe a körbe tartozik Vác is, mely a szláv Václáv (Vencel) név I rövidült, becézett Vác alakját őrizte meg. A névadó valamikor a 11. század közepe előtti évtizedekben élhetett, környezete többnyire magyarul beszélhetett, de bizonyosan használt egyéb szláv neveket is. A szintén a magyarságba olvadt avarokról azt sem tudjuk, hogy török, mongol vagy egyéb nyelvcsaládhoz tartoztak-e. Vác környékén és hazánk más részein egyaránt találhatók ismeretlen eredetű, magyarázatú helynevek, ezek egy része talán hozzájuk köthető. (A szakemberek egy része elképzelhetőnek tartja, hogy a kései avarok jelentős része magyar nyelvű volt, akik így náluk később érkező rokonaikkal találkoztak Árpád népének érkezésekor.) Az államalapítás korához, Géza fejedelem (uralkodott 972-997) és fia, I. Szent István (pogány nevén Vajk, uralkodott 997-1038) államszervező, a korábbi törzsfők uralmát megtörő politikájához kapcsolható a magyar törzsek széttelepítése. Az egyes törzsek töredékeit idegen törzsek és népcsoportok közé költöztetve az új falvak gyakran származásukról, törzsnevükről nyerték nevüket, fgy keletkezett környékünkön a mai Dunakeszi elődje, a Keszi, Diósjenő a Jenő és Pócsmegyer az országnak is nevet adó Megyer/Magyar törzs tagjainak idetelepítése nyomán. Az államszervezés folytán egy-egy régebben álló, vagy újonnan épített erősség, földvár központtal jöttek létre a vármegyék, melyek élére István király megbízható híveit ÁRPÁD-KOR 895-1301 1075 1077 10-12. század 1209 Garamszentbenedeki oklevél: a város első okleveles említése, Vác első név szerint ismert lakosa: Nesku aranyműves A székesegyházban eltemetik 1. Géza királyt Több kisebb település Vác területén A garamszentbenedeí apátság összeírása: váci aranyművesek
