Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
házának kovácsoltvas rácsajtaja figyelemreméltó. A Testvérvárosok kútja néven ismerjük ma a városháza előtt felállított díszkutat, ami eredetileg Mátyás király születésének félezredes évfordulójára készült 1943-ban. A háborús idők miatt nem fejezhették be a tervezett formában, díszítetlenül állt sokáig. A testvérvárosok címereinek elhelyezésével vált a barátság emlékhelyévé, így került fölé Szent János evangélista, a barátság védőszentjének szobra is. A teresedés négy A Testvérvárosok kútja Szent János evangélista szobrával lyét jelezte, arra emlékeztetett. Migazzi püspök az uralkodó fogadásakor kijjebb helyeztette onnan, mert az ünnepi játékok útjában állt. A szobornak szerepe volt a főtéri piac életében, a kofák „Burícsdki" (Borítsd ki!) Mária melléknévvel illették. A hazacipelni nem kívánt eladatlan portékát ugyanis a szobor mellé borították, a rászorulók onnan vihettek a zöldségfélékből. A 20. század közepén újra áthelyezték a szobrot, legutóbb a Fehérek temploma oldalán állt. A tér felújításakor egy Barokk lakóházak a tér keleti oldalán sarkán barokk puttók állnak. Ezek több helyszínt díszítettek már ideiglenesen, eredetüket nem ismerjük. Szűz Mária oszlopon álló 18. századi szobra eredetileg a lebontott Szent Mihály-templom he-Míves rácsos kapu a Főtér 8. számú épületben a Szeplőtelen Szűz (Maria Immaculata) ábrázolás dicsfényét, csillagkoszorúját idéző - és az Európai Unió jelképeként is értelmezhető - 12 csillaggal körülvett teresedést alakítottak ki számára. Mária lába kígyón tapos, a gonosz legyőzését jelképez_ ve ezzel. Az oszlop talapzatán négy szent domborműve látható. Szent Maria Magdolna Szent Sebestyén Fájdalmas anya A Főtérre visszahelyezett Immaculata-szobor
