Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

228 VÁROSNÉZŐBEN A magyar honfoglalás ezredéves ünnepére a 19. század végén öntöttvas ráccsal körülvett parkot alakítottak ki a tér közepén. A nagyon tisztelt Schuster Konstantin püspökről, a város díszpolgáráról nevezték ezt Konstantin-kertnek. A parkot az első világháborús emlékmű elhe­lyezése kedvéért a harmincas években felszá­molták. Ma ismét van Konstantin-kert, a kerített terasz a középkori városháza helyén, annak pin­céje fölött áll. A tér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és temetőkertje rajzo­lódik ki. A templom mintegy fél évezredig állt A Főtéren kialakított romkert a Szent Mihály­­templommal és a temetőkerttel A belváros fontos eleme a Főtérbe csatla­kozó mai Széchenyi - korábban Sáros névvel jelölt - utca. Része a belváros kereszttengelyé­nek, amely egy főtéri hajlattal a Dunáig halad. Merőleges a városrészek főutcáit egybefogó egykori Nagy útra, a Dunával párhuzamosan futó Budapesti főút, Köztársaság útja, Dózsa György út alkotta sorra. A Széchenyi utcának fő­ként kereskedelmi és szolgáltató funkciója volt és maradt. A város fejlődésével - mikor a közép­kori falak által kijelölt területen túlcsordulva is képződtek utcák - ez az útvonal természetes módon folytatódott tovább és haladt a Vörös­háztól idáig nyúló Vásártér felé, és az 1920-as itt, hozzá viszonyítva épült, alakult ki maga a városrész. Többször alakítottak rajta, a most érzékelhető alaprajz a régészeti ásatások alapján meghatározott, a leghosszabb ideig élt formáját mutatja. A barokk időkben hozzá­építésekkel próbálták a kor igényeinek meg­felelő katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik ilyen 18. században épített, megőrzött altemplomi rész látható üveggel lefedve, eb­ben kiállítás mutatja be a templom múltját, régészeti feltárását. Á kiállítóhely nyitva tartási időn túl a közeli TOURINFORM- irodával egyeztetve tekinthető meg.

Next

/
Thumbnails
Contents