Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
228 VÁROSNÉZŐBEN A magyar honfoglalás ezredéves ünnepére a 19. század végén öntöttvas ráccsal körülvett parkot alakítottak ki a tér közepén. A nagyon tisztelt Schuster Konstantin püspökről, a város díszpolgáráról nevezték ezt Konstantin-kertnek. A parkot az első világháborús emlékmű elhelyezése kedvéért a harmincas években felszámolták. Ma ismét van Konstantin-kert, a kerített terasz a középkori városháza helyén, annak pincéje fölött áll. A tér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és temetőkertje rajzolódik ki. A templom mintegy fél évezredig állt A Főtéren kialakított romkert a Szent Mihálytemplommal és a temetőkerttel A belváros fontos eleme a Főtérbe csatlakozó mai Széchenyi - korábban Sáros névvel jelölt - utca. Része a belváros kereszttengelyének, amely egy főtéri hajlattal a Dunáig halad. Merőleges a városrészek főutcáit egybefogó egykori Nagy útra, a Dunával párhuzamosan futó Budapesti főút, Köztársaság útja, Dózsa György út alkotta sorra. A Széchenyi utcának főként kereskedelmi és szolgáltató funkciója volt és maradt. A város fejlődésével - mikor a középkori falak által kijelölt területen túlcsordulva is képződtek utcák - ez az útvonal természetes módon folytatódott tovább és haladt a Vörösháztól idáig nyúló Vásártér felé, és az 1920-as itt, hozzá viszonyítva épült, alakult ki maga a városrész. Többször alakítottak rajta, a most érzékelhető alaprajz a régészeti ásatások alapján meghatározott, a leghosszabb ideig élt formáját mutatja. A barokk időkben hozzáépítésekkel próbálták a kor igényeinek megfelelő katedrálissá fejleszteni, sikertelenül. Az egyik ilyen 18. században épített, megőrzött altemplomi rész látható üveggel lefedve, ebben kiállítás mutatja be a templom múltját, régészeti feltárását. Á kiállítóhely nyitva tartási időn túl a közeli TOURINFORM- irodával egyeztetve tekinthető meg.
