Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
AHOL A SÍKSÁG, A HEGYEK ÉS A DUNA TALÁLKOZNAK Szürke gém A Hétkápolnától a Duna felé haladva lépcsőzetesen csökkenő szintmagasságú, közel vízszintes platókat vehetünk észre, melyek a folyó jégkorszakban végzett felszínképző munkájáról tanúskodnak. Ilyen platón fekszik Vác belvárosa is, eggyel magasabb szinten Deákvár, és ez a lépcsőzetesség észlelhető Felső-Török-hegyen is. A Dunakanyarban ezek a szinteltolódások különösen jól megfigyelhetők a vulkanikus hegységek (Börzsöny, Visegrádi-hegység) intenzív kiemelkedésének köszönhetően. Holtág Mocsári liliom A folyók mentén annak szeszélyeit elviselő, nagy alkalmazkodó-képességgel rendelkező ártéri erdő alakul ki. A medertől a part felé haladva iszaptársulás, bokorfüzesek, puhafa-, majd keményfa-ligetek követik egymást. A közvetlenül a parton található bokorfüzesek ligetek közel természetes állapotukban figyelhetők meg, azonban a keményfaligetek, amelyek eredetileg a Liget Hétkápolnához közeli részén helyezkedtek el, teljesen eltűntek. A part mentén, a bokorfüzesekben a csigolyafűz és a mandulalevelű fűz a jellemző, a védettebb helyeken a kosárkötő fűz is megjelenik. Az aljnövényzetben tavasszal messziről látszik a mocsári nefelejcs kék színe, erdei kányafűvel és a kamillára emlékeztető kaporlevelű ebszékfűvel is találkozhatunk nagyobb számban. A kicsit magasabb területeken, ahol csak árvizek alkalmával van rövidebb-hosszabb vízborítás (jellemzően tavasszal és nyár elején), a fehér fűz és a fehér nyár a két uralkodó faj. Gyors növekedésük miatt anyaguk viszonylag puha, ezért nevezik társulásukat fűz-nyár puhafa-ligetnek. A füzek léggyökereik segítségével tudják elviselni az árvizekkor fellépő oxigénhiányt, a feleslegesen felvett vizet pedig leveleik csúcsán választják ki. Az apró cseppeket hol maguk a fák, hol a növények nedveit habfészkükben szívogató kabócák hullajtják alá. A nyíltabb területeken fekete nadálytő és mocsári nőszirom virágzik. A szabadon maradt felületeket bozótos hamvas szeder és a fákra felkúszó liánszerű komló, a sövényszulák és a keserű vagy ebszőlő csucsor veszi birtokba.- L- m Bütykös hattyú a Dunán
