Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁROSNÉZŐBEN A város egyházi főtere alakult itt ki a 18. százaiban, immár teljesen elkülönülve a civil élet központjától. A középkorban ez a terület jórészt kertes, mocsaras rész volt, ami elválás^ tóttá a vár alatti magyar települést a jelenlegi főtér helyén élő Német várostól. A török idők után a Duna fölé magasodó részen Althann Frigyes formálni kezdte azúj püspöki palotát. A környékén lakóházak is szaporodtak, melyeket aztán elnyeltek a nagy intézmények, mikor kialakult a tér koncepciója. Végső soron Eszterházy Károly püspök határozta ezt meg azúj székesegyházhelyének kijelölésével. A székesegyház mögötte káptalani épületek, kétoldalt egyházi oktatási intézz mények, szemben a püspöki palota övezik a teret. A belsőt több alkalommal dúsan parkosították, de azépületek látványa az egyszerűbb megjelenést igényli. A közterület nevét Schuster Konstantin püspök után kapta. Mérete arányos, zárt beépítettsége igen impozáns összképet ad. A tér középvonalában állt több évtizedig a szovjet hősi emlékmű, amit az ígjőos forradalom napjaiban a váciak ledöntöttek. A forradalom leverését követően ezt újraállították, és véglegesen csak a rendszerváltást követően bontották el. A„forradalmian"új külsejű székesegyház A teret a Mennyekbe fölvett Szűz Mária és Szent Mihály tiszteletére szentelt késő barokk székesegyház uralja. Tervezésére Eszterházy Károly püspök egy osztrák építésznek, Franz Anton Pilgramnak adott megbízást 1760-ban, aki elkészítette a terület beépítési tervét is. Az alapozást a talajvíz miatt Selmecbányáról hozott bányaépítők végezték. Eszterházy püspök hamarosan Egerbe kapott kinevezést, utóda, Migazzi Kristóf átterveztette, s az alapok felhasználásával, de már Isidore Canevale tervei alapján folytatta az építkezést. 1772-ben szentelték fel a templomot, a belső munkák még öt évig tartottak. Az építkezési folyamat fontos alakja, művezetője Oswald Gáspár piarista szerzetes is, akinek tervezői, építői tevékenysége az egész váci egyházmegyében jelentős volt. A székesegyház építészeti stílusa megelőzte korát. A kései barokk dús motívumvilága mellett váratlanul jelentkezett az egyszerűbb A KONSTANTIN TÉR ÉS KÖRNYÉKE
