Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
200 VÁROSNÉZŐBEN A VÁR A Duna partjáról vagy a vízről feltekintve értékelhető igazán, hogy valaha mennyire kiemelkedett környezetéből az a magaslat, melyen Vác vára kialakult. A környék a korai püspöki központ helyszíne, a Géza király által megépített első székesegyház területe, királyi temetkezőhelye, a későbbi reneszánsz palota együttes befogadója. Egyúttal hadi események centruma, a tatár pusztítás, a török támadások célpontja A vár területén felépített ferences templom 1942-ben Midőn a legenda csodaszarvasa aztoyo-es évek közepén itt tűnt el üldözői elől, kijelölte a fogadalmi templom helyét. Vác püspöksége ekkor már minden bizonnyal megalapíttatott, a település a korban nagynak számíthatott, de a püspöki székhelyről, székesegyházról ezt megelőzően nem tudunk. A megépült templomot, püspöki lakot, a kapcsolódó egyházi és világi épületeket sánccal, palánkkal védték, s ez az erődített városrész jelentette a korabeli várat. A tatárok végzetes pusztítását követő újjáépítéskor már kőfalakat is emeltek, és a védelem érdekében a folyót is felhasználták. Vizesárok övezte a város és a Liget felől, kapu és híd is védte a váci várat. A legjelentősebb időszakról, a tj. század pompás palotáiról, templomáról már csak a földből előkerült töredékek vallanak, és valami kevés a korabeli utazók elragadtatott leírásaiból. Báthori Miklós püspök vezette ekkor hosszú ideig azegyházmegyét, művelt humanista, Mátyás király rokonságáhozés baráti köréheztartozp ember. A királyi palotával vetekedő püspöki központot a török idők eltörölték a föld színéről. A törökök ij/fg-ban foglalták el, egy ideig mecsetként használták a templomot, pár évtized múlva már annak romjaiból erősítették a várfalakat. Több mint negyven alkalommal csatáztak a hadakozó felek a váci vár birtoklásáért, ágyúzták, robbantották falait. Mikor a béke beköszöntével a ferences rend kapta meg a helyet, a tiltás ellenére ők is felhasználták a romokat alapanyagnak. Faragott és festett köveket építettek falaikba, a templom főpapi sírjait is felszámolták. Báthori Miklós tyoó-ból származó vörös márvány síremlékéből például lavabót, kézmosó medencét faragtak. Megmaradt, s a mai székesegyházban látható a reneszánsz szentélykorlát néhány darabja, megvan egy faragott főpapi sírkő, Báthori vörös márvány címere, és néhány ásatásból származó elem. Az egykori vár területe a Duna felöl
