Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
189 te, szabadtéri oltára elsősorban e zarándokok igényét szolgálja. A templom előtt egykor keresztet formázó gyülekezőtér volt, ma a lépcsősor tetejéről, a bejárattól visszatekintve érzékelhető valami ebből. Innen vonultak a búcsús csoportok az oltár elé köszönteni Máriát. A szentély freskója A Mária-kegykép származó freskóit jó évtizede találták meg, állították helyre. A Szentháromságot és a négy evangélistát ábrázolja a falfestés. A templomhajóban Szent Otília, egy látását visszanyert lány képe utal a kegyhely gyógyhatására, s bár nem mindig látható, de értéke a templomnak egy A főoltár A főoltár kegyképe a máriavölgyi szobor másolata, felékesítve, körbevéve a hívek ajándékaival, ékszerekkel, nemesfémből készült fogadalmi tárgyakkal. A fogadalmi szobrocskák több évszázados hagyományoknak megfelelően készültek, egy-egy könyörgésre vagy meghallgatott imára utalnak. Leggyakrabban testrészt formáznak, ami betegséget, fájdalmat jelez, s a gyógyulásért fohászkodók hozták. Sok a pólyás baba, a gyermektelenek könyörgésének jele, a hajó mint az utazókért való ima jelképe, de más szimbólumok is megjelennek. Ezek a formák valaha a kevésbé tehetősek számára viaszból is készültek, amit a hívek ezrével hoztak ajándékul, s azok anyagából öntötték a következő évre a templomi gyertyákat. A szentély 18. század közepéről A templom ólomüveg ablakai
