Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

189 te, szabadtéri oltára elsősor­ban e zarándokok igényét szolgálja. A templom előtt egykor keresztet formázó gyülekezőtér volt, ma a lép­csősor tetejéről, a bejárattól visszatekintve érzékelhető valami ebből. Innen vonul­tak a búcsús csoportok az oltár elé köszönteni Máriát. A szentély freskója A Mária-kegykép származó freskóit jó évtizede találták meg, állították hely­re. A Szentháromságot és a négy evangélistát ábrázolja a falfestés. A templomhajó­ban Szent Otília, egy látását visszanyert lány képe utal a kegyhely gyógyhatására, s bár nem mindig látható, de értéke a templomnak egy A főoltár A főoltár kegyképe a máriavölgyi szobor másolata, felékesítve, körbevéve a hívek aján­dékaival, ékszerekkel, nemesfémből készült fogadalmi tárgyakkal. A fogadalmi szobrocskák több évszázados hagyományoknak megfelelően készültek, egy-egy könyörgésre vagy meghall­gatott imára utalnak. Leggyakrabban testrészt formáznak, ami betegséget, fájdalmat jelez, s a gyógyulásért fohászkodók hozták. Sok a pólyás baba, a gyermektelenek könyörgésének jele, a hajó mint az utazókért való ima jelképe, de más szimbólumok is meg­jelennek. Ezek a for­mák valaha a kevésbé tehetősek számára viaszból is készültek, amit a hívek ezrével hoztak ajándékul, s azok anyagából öntötték a követke­ző évre a templomi gyertyákat. A szentély 18. század közepéről A templom ólomüveg ablakai

Next

/
Thumbnails
Contents