Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

VÁROSNÉZŐBEN

190

A lelkeszlak

Szent Anna

Az 1848-1849-es szabadságharc emlékműve

A templom szentélyének falába épített kereszt

Riba Antal Hugó, a mártírhalált halt lelkész emléktáblája a templomban

emberi hajszálakból alkotott fogadalmi kép is. Kívül, egy szentély mögötti fülkében ritka Krisztus-ábrázolást találunk. A bajor kegyhely, Wies szobrának másolata a bebörtönzött megváltó.

A templomtól lépcsősor vezet le a forrásokhoz.

A Mária-forrást korábban faköpennyel borították, s

Vándor megállj' tekint« szét e mezőn. HONVÉDÉINK itt kiizdteh a jogért. S itt nyugszanak, kik vért és életet Áldoztak a honért.

A Mária-forrás

ezt a mai kő építményre 1931-ben cserélték le. Az ösvény túloldalán fakadó forrás vizét különösen szembetegségek gyógyításában vélik hatásosnak, ezért Szemvíz-forrás a neve.

A kegyhelyhez fűződnek Németh László, egykor Vác közelében élő író Alsóvárosi búcsú című regényében felidézett szokások.

A közelben magasodik az ország első szabadságharc emlékműve, az 1848-49- es függetlenségi törekvések mementója.

Már az osztrák-magyar

kiegyezést követő évben, 1868-ban felállították a fémöntvény obeliszket a mesterséges magaslaton. Közadakozásból készült. Verses feliratát Degré Alajos honvédtiszt, az emlékmű létrehozásának kezdeményezője írta. Minden év március 15-én, a forradalom kitörésének napján itt emlékezik meg Vác népe a korabeli eseményekről, de a váci csaták évfordulóján is sokan felkeresik.

Szemben, a közút túloldalán terül el az alsóvárosi temető. Az emlékmű vonalában, az úttól alig száz méterre rejtőzik az