Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
AHOL A SÍKSÁG, A HEGYEK ÉS A DUNA TALÁLKOZNAK 17 A DUNAKANYAR Vác a Dunakanyar bal parti települése, arcát, életét, élő- és holt világát a különleges domborzat és a Kárpát-medencét keresztben átszelő folyó határozzák meg. A Duna, nagyjából 2840 kilométeres hosszával, a Volga után Európa második leghosszabb vízfolyása. Hazánkat nyugat-keleti, majd a Visegrádi-szorosnál, a Dunakanyarban irányt váltva észak-déli irányban szeli át. A sík területen lelassuló és több ágra szakadó víztömeg hordalékától szabadulva építette a Szentendrei-szigetet és a Váchoz tartozó szigeteket is. Vác közvetlenül a Duna partján fekszik, a több szakaszon természetközeli állapotában megmaradt part menti sávra épülve. Ez egyben azt is jelenti, hogy a belvárosból elindulva a folyó mentén hamarosan üde, zöld területekre jutunk. A DUNA-IPOLY NEMZETI PARK A Dunakanyar területe az 1997-ben alapított Duna-lpoly Nemzeti Park Igazgatóságához tartozik. Az esztergomi székhelyű, budapesti központú igazgatóság feladata a védendő környezeti értékek feltérképezése, kezelése és fenntartása a térségben. A megőrzés mellett fontos szerepe van a bemutatás, a szemléletformálás területén. A régmúltban, mintegy negyvenmillió évvel ezelőtt, a Kárpát-medencébe a Dévényi-szoroson át érkező folyó egyenesen délnek tartott egészen az ős-Dráva medréig. Másfélmillió éve az addig javarészt sík terület nyugatról keletre haladva intenzív kiemelkedésbe kezdett, melynek során létrejött a Középhegység. Ezt az irányt követve vándorolt a Duna medre is a felkelő nap irányába, mígnem az erőteljesen emelkedő Visegrádi-hegység útját nem állta. Más lehetőség híján az ekkor még jóval nagyobb vízhozamú folyam kettéfűrészelte a hegységet a visegrádi tömbtől elszakítva Hegyes-tető környékét, kialakítva a Visegrádi-szorost, megrajzolva a Duna híres kanyarulatát. A Duna folyam A Szentendrei-sziget, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny-hegység nagy része nemzeti parki terület, csakúgy, mint a váci Kompkötő-sziget és az Égető-sziget környéke, azonban a Naszály hegyet, bár megérdemelné az országos védelmet, csak helyijelentőségű természeti területként jegyzik. j
