Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN 177 kel összetartott termelőszövetkezetek jó része az 1956-os forradalom idején feloszlott. A központilag meghatározott vetésterületek aránya nem vette figyelembe a helyi sajátosságokat. Vácott, a gyenge homokos talajon éppúgy kellett cukorrépát és napraforgót is termeszteni, mint az erre a célra alkalmasabb földeken, holott kukorica, rozs, takarmányfélék és dinnye bővebben termett volna a határban. A második világháború a város ipari üzemeiben okozta a legtöbb kárt. A bombázások egyik célpontja a Kodak-gyár volt. A háborút követően alig indult be a termelés a váci üzemekben, mikor 1949-ben sor került az államosításukra. A termelést központilag szabályozták, a célokat a három-, gos átlagnál is jóval nagyobban voltak. 1947-ben azonban már mutatkoztak a fejlődés jelei. A Vác és Vidéke Ipartestület taglétszáma is nőtt. 1947- ben 829 rendes és 39 önkéntes tagja volt a testületnek. Az utánpótlás is biztosítottnak látszott: 200 tanoncszerződést kötöttek az év folyamán. Az államosítások 1947 közepétől vettek nagyobb lendületet. A fordulat, a kommunista hatalomátvétel évében, 1948-ban megszüntették az ipartestületeket is, feladataikat az 1946-ban létrejött Kisiparosok Országos Szövetsége látta el. Az első ötéves terv meghatározta a kisipar működési lehetőségeinek körét is. Fő célkitűzésének tekintette a kisipar jelentős visszafejlesztését, illetve a szövetkezetesítést. Vácott 1950-ben 184 iparos és A Forte -»Ez a gyára munkásoké!' majd az ötéves tervek határozták meg. A város kilenc üzeme közül a legtöbb munkást foglalkoztató gyár továbbra is a kötöttárugyár volt, azt követte a Dunai Hajógyár. A horganyhengerműből az államosítás után létrejött Alumínium- és Horganyfeldolgozó Vállalat Duna-parti telephelyén kezdődött meg a hajótestek gyártása. 1954-ben, a megszűnt Hamerli bőrgyár területén jött létre az önálló Dunai Hajógyár. A második világháború következtében a kisiparosokat ért anyagi veszteségek még az orszá-126 kereskedő szüntette be működését. A közellátás gondjait le lehetett mérni a boltok előtt kígyózó sorok hosszán is. 1950-ben az állam és az egyház szétválasztásával kialakult az új oktatási rendszer, a nyolcosztályos általános iskola és a négyosztályos középiskola. Ebben az évben öt általános és három középiskola működött a városban. Az ötvenes évek derekára a középiskolák száma nőtt: a négy középiskola mellett - Általános Gimnázium, Közgazdasági Technikum, Gépipari Technikum, Me-A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELE 1950. augusztus 15. 1956. október 23-november 14. 1957-1989 1988 1990. szeptember 30. 1990-Megalakul a szovjet mintájú városi tanács Forradalom és szabadságharc A Kádárkorszak Letelepül az első nyugati vállalat, a Zöllner Kft. Megalakul a demokratikusan választott képviselőtestület A régi gyárak többsége megszűnik, néhányat magánosítanak. Az egyházi intézmények egy része újjáalakul
