Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
176 VAC A 20. SZAZADBAN át úgy tűnt, végleg megsemmisülnek a polgári értékek. Az első intézkedések a régi rendszer lebontását célozták meg. Az egykori birtokosok, az egyház 1945 tavaszán elvesztették földtulajdonuk nagy részét. 1948-ban megtörtént az iskolák államosítása, 1949-re betiltották az egyesületek működését. Megszűnt több egyházi iskola mellett a nagyhírű Piarista Gimnázium is. A feloszlatott Reménység Egyesület ingatlanvagyonát államosították, a kultúrházat a város vette kezelésébe. Az egyházak tevékenysége visszaszorult a templomokba. A rendszerrel szemben álló egyházi személyeket ellehetetlenítették. Pétery József püspököt 1953-ban Hejcére száműzték. A rövid koalíciós időszak után az 1949-es alkotmány rögzítette az új államhatalmi rendszert. A régi közigazgatási szervek helyett a szovjet mintának megfelelő tanácsokat kellett választani. 1950-ben alakult meg - a kommunista párt vezetésével - Vácott a városi tanács. A magyar gazdaság adottságait figyelmen kívül hagyó népgazdasági tervek a „vas és acél" országává kívánták tenni hazánkat. Az élelmiszer- és könnyűipar háttérbe szorítása ellátási gondokat eredményezett. A mezőgazdaság erőszakos átalakítása nagyüzemi gazdálkodásra, olyan ter-Melocco Miklós szobra a Posta parkban a II. világháború áldozatainak emlékére mények erőltetése, amelyek a talaj- és időjárási viszonyoknak nem felelnek meg, a terméshozam csökkenését eredményezték, a beszolgáltatási kényszer pedig a parasztság megélhetését veszélyeztette. Az államosítások, szövetkezetesítések - csakúgy, mint országszerte - itt is átalakították a tulajdonviszonyokat. Bár a földreform közvetlenül a háború befejezése után kezdetét vette, az újonnan földhöz jutottak - mivel kevés mezőgazdasági gép állt a rendelkezésükre - a művelés nehézségeivel találták szembe magukat. 1949-ben alakult meg az első termelőszövetkezet. A 12 tag mindössze 28 katasztrális holdon gazdálkodott. 1950-ben a szántóföldek háromnegyed része még az egyéni gazdálkodók tulajdonában volt. 1951 a szövetkezetesítés éve volt. A Kossuth Tsz földterülete 1951-re már több mint tizenkétszeresére nőtt. Az egyénileg gazdálkodókat erőteljes „ráhatással" késztették arra, hogy belépjenek a „közösbe”. Négy termelőszövetkezet is alakult ebben az évben Vácott. Az adminisztratív eszközök-A 20. SZÁZAD MÁSODIK FELE 1945. február 1945. május 1945-1953 1948 1949 Megalakul a Nemzeti Bizottság Megalakul a koalíciós képviselő-testület A földbirtokok, a gyárak államosítása, az egyházi intézmények felszámolása A Kommunista Párt átveszi a hatalmat. Államosítják az iskolákat Felszámolják az egyesületeket, megindul a budapest - váci buszjárat
