Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
VÁC A 20. SZÁZADBAN 175 A HÁBORÚS VÉGKIFEJLETTŐL A POLITIKAI RENDSZERVÁLTOZÁSOKIG 1941-től Magyarország is részt vett Németország oldalán a második világháborúban. Az országos politikai közhangulat alakulása természetesen hatással volt Vácra is annak ellenére, hogy a politikai szélsőségek nem gyakorolhattak nagy befolyást a konzervatív polgári értékeihez ragaszkodó váciakra. 1944 májusában a város és a környező települések zsidó lakosságát, mintegy 1800 embert gettóba kényszerítettek, majd egy hónap múlva elszállították Vácról. A váci deportáltak Auschwitzba kerültek. Mindössze 10%-uk-javarészt a munkaszolgálatra kötelezettek - élte túl a háborút. 1943 júliusától 1944. május végéig lengyel menekült árva gyerekeket fogadott be a város. Míg az első világháború nem, a második már komoly károkat okozott a városban, a bombázások következtében sok épület megrongálódott, a gyárak felszereléseit a német hadsereg uszályokon szállította el. A váci Kodak-gyárra 49 bomba hullott. Az 1944. december 5-i légitámadásnak halálos áldozatai is voltak. A háborút követően nemcsak a romokkal, de a súlyos közellátási és közegészségügyi állapo-Szovjet katonai parancsnokság a kispréposti palotában tokkal is meg kellett küzdeni. Az áramszolgáltatás megszűnte miatt leállt a vízmű, s a szennyezett kutak vize, a hiányos, egyoldalú táplálkozás járványokat okozott. A boltokat feltörték és kifosztották. Amit nem vitt el a kivonuló német haderő, azt lefoglalta a bevonuló szovjet sereg. A harcok során elesett szovjet katonák számára két emlékművet is emeltek. 1945-ben a főtér északi végében állították fel az első, szivar A Kodak-gyár a bombázás után formájú szovjet emlékművet. Röviddel azután a tisztek számára is emeltek egyet. Ennek helyéül a szovjet városparancsnokság a székesegyház előtti tér közepét jelölte ki. Pétery József megyéspüspök tiltakozása ellenére itt épült fel az emlékmű. Az 1944/1945-ös szovjet katonai, majd az 1948-as kommunista hatalomátvétel olyan mély változást okozott az ország és a város életében, amelynek következtében hosszú évtizedeken Április 4-i, vagy november 7-i ünnepség a Konstantin téren, a szovjet hősi emlékműnél A „Szivar", a szovjet hősi emlékmű
