Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
174 VÁC A 20. SZÁZADBAN KÖZÉLET, KULTÚRA, SZÓRAKOZÁS ÉS SPORT Az államalapító Szent István király halálának ezredik évfordulója alkalmával 1938 júniusában Vácra érkezett az Aranyvonat, ami az ereklyeként tisztelt Szent Jobbot, a király jobb alkarját szállította. „A zászló és virágerdő, a katonaság díszosztagai, az ünneplő ruhába öltözött közönség, 18-án olyan csodás képbe olvadt össze, melyet az ősi város még sohasem látott" - írta Inczédy-Meiszner A Szent István-szobor avatása 1939-ben János polgármester az alispánnak címzett jelentésében. Ez volt a legtöbb embert megmozgató ünnepség a két világháború között a püspöki székvárosban. A városban élénk kulturális és társadalmi élet folyt. Közel félszáz egyesület fejtett ki aktív tevékenységet. Az egyesületek részben a céljaik - kulturális, gazdasági és sporttevékenység -, részben az őket létrehozók felekezeti hovatartozása, vagy a tagok életkora, társadalmi helyzete szerint szakosodtak. Ezért mindenki megtalálhatta a neki legmegfelelőbb közösségi teret. A Pokol-sziget, a váciak hétvégi szabadidőparkja A Váci Hírlap hetente többször megjelenő számából nyomon követhette az érdeklődő polgár a legfontosabb helyi eseményeket. Az ekkor még igen jó levegőjű város gondot fordított az idegenforgalomra is.Jöjjön Vácra, a magyar Grazba" hirdették a városvezetés által kiadott, sok fotóval ellátott érdekes prospektusok. A város szórakozó-, nyaralócentruma a Duna túlpartján lévő Pokol-sziget volt. Itt lehetett strandolni, a vendéglőkben étkezni, sportolni. A nyári mulatságok kedvelt helyszíne volt a Pokol-sziget. Rendszeres kishajó-forgalom kötötte össze a két partot. Voltak, akik a homokos fövenyű strandra készültek, míg mások csak sétálni, tekézni vágytak. A strandfürdő mellett panzió, weekend-telep és csárda is várta a vendégeket. Az életmód változásával, a szabadidő megnövekedésével párhuzamosan nőtt a sportok népszerűsége is. A Váci Reménység Egyesület 1922-ban történt megalakulásával ötre nőtt a sportegyesületek száma a városban. Ezek közé tartozott a Váci Sport Egyesület (VSE), a Váci Atlétikai Club (VÁC), a Váci Református Törekvés Sport Egyesület és a Váci Testedzők Köre (VTK). Vácott elsősorban a vízi sportok voltak a legkedveltebbek. Nyaranta evezősök lepték el a hazai vizeket. A budapesti Római partról indulók számára gyakorta a váci Du na-part jelentette a végcélt. 1929- ben épült fel a Váci Sport Egyesület Duna-parti csónakháza. A Váci Reménység Egyesületnek saját sporttelepe volt a Vásártéren, s 1928-ban felépült a kultúrházuk is. Kedvelt szabadidős tevékenység volt a túrázás. A Naszály hegyen vezetett egy túraútvonal, melynek mentén menedékházat és 1925-ben a Vörös Tihamérról elnevezett kilátót építették.
