Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
148 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD Tanácsadó füzet NEVELES. p. TANÍTÁS a siketnémák S ASÉTATOS «KKKSITtSTKKKÄ oktatásáról, 1803 HASZNOS TAGJAIVÁ képzést biztosító — alapfokú oktatási ÍRÁS, *' NGMKS MACTA* NEUJSTNEK intézményt, az első ioVi«» polgári iskolát is. A kegyes tanítórendi gimnázium az 1880/81-es tanévtől érettségi vizsgajoggal rendelkező főgimnáziumként működik. A 19. század elején Vác az ország, sőt a birodalom figyelmének középpontjába kerül. Cházár András Gömör megyei táblabíró többéves munkájának eredményeképpen 1802-ben avatja fel Almásy Pál királyi biztos az ország első siketnéma intézetét, ahol 1867-1904 között siketnéma tanárgyakornoki képzést is folytatnak. A 19. században több váci diák is megfordul külföldi egyetemeken, többen a bécsi Katonai Akadémián és a Bécsi Egyetem teológiai, filozófiai, jogi, gyógyszerész és orvosi fakultásán. Például ez utóbbin tanul 1854 és 1860 között Kollonics László, a siketnéma intézet igazgatója. Több váci származású hallgató látogatja a Bécsi Műegyetemet is, köztük a Meissner család egyik tagja is. A Bécsi Hadmérnöki Akadémia hallgatója Czvián István és György, az 1849-ben szerepet játszó szerb Czvián család tagjai. A Baseli Egyetem filozófiai, a Zürichi Egyetem matematikai és vegyészmérnöki fakultásának is vannak váci hallgatói a 18-19. században. A siketnéma intézet SÉTA A 19. SZÁZADI VÁROSBAN A nagy építkezések sora megszakad a 18. század végén. Mondhatnánk úgy is, a katolikus, a református és a görögkeleti egyház ekkorra befejezi templomainak, nagyobb épületeinek megépítését, amelyek szükségesek a működésükhöz. E században létrejöttek a jelentősebb világi középületek is. A város külső képe alig-alig változik a következő száz esztendőben. Még a város későbbi főépítésze, Hübschl Kálmán is azt írja a városról, hogy .Vác falu színvonalára süllyedt és abban is maradt...”. A fejlődést nemcsak külső tényezők gátolják, hanem a város vezetői is rosszul, elképzelések nélkül gazdálkodnak a város vagyonával. Vác látképe az 1870-es években A 19. században a város arculata valóban sokáig nem változik, csak a század 80-as 90-es éveiben jut el oda a polgárság, hogy megújítsa a sokszor középkori falakra felhúzott házakat, vagy az elavult házak egy részének helyébe újakat építsen. Sokszor azonban hiányoznak a szakszerű elképzelések, nincs átfogó városrendezési terv, hiszen építészmérnököt csak 1905-től alkalmaz a város megyei utasításra.
