Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD 149 A városról készült korabeli képek megerősítik az előbb leírtakat. A19. század első felében még a város főutcáján hajtják végig a püspök- és a káptalanváci, sőt a kisváci tehéncsordát is. A szarvasmarhák miatt a szekerek gyakran összetorlódnak, közlekedni alig-alig lehet. A Vásártér hatalmas területe is meglehetősen különös látványt nyújt a felállított sátrakkal, ráadásul ezeket a század elejétől a Korona vendéglőtől kezdve már nemcsak a vásár idejére, hanem állandóra is felállítják. Megszokott látvány még a szamár vontatta kétkerekű taliga, s a kép időnként kiegészül a városba berobogó delizsánsszal, vagy egy-egy méltóságteljesen átzörgő püspöki hintóval. a városról, de tiszta időben akár az éppen kiépülő Rákospalotáig is ellátunk, nem beszélve a túlparti, Szentendrei-szigeti Tahitótfaluról vagy a szomszédos Verőcéről és Kismarosról. Mellettünk minden irányban uradalmi erdők, megművelt szántók, gyümölcsösök és főként szőlők, amit a filoxéra majd csak a század nyolcvanas éveiben pusztít ki. A püspöki uradalom néhány kőbányájában fejtik és törik a haszonbérlők az építkezésekhez használt, jól faragható követ. A lankásabb dombokon itt-ott gazdasági épületek, csőszkunyhók és egy-két urak, hóbortos művészlelkek által nyaranta lakott épületek látszanak, de ott fehérlenek a spinyéri és a Szent Mihály-kápolna falai is. A középkori Naszály falu templomának romjait azonban már hiába keresnénk, megmaradt kőfalainak kitermelését még 1802-ben engedélyezte a káptalan. Igaz, a templom helyét kőkereszttel jelöltette meg. Alattunk a Duna vize a Kőhídi-szigetnél vagy negyven karó mellé kikötött hajómalom kerekét hajtja, egészen addig, mígnem a század vége felé egyre inkább tért nem hódítanak a gőzerővel meghajtott malmok. Az utolsó dunai malom szinte csak mutatványként marad meg a következő század közepéig. Ha a Duna jobb partján, a Szentendrei-sziget felől közelítjük meg a várost, mielőtt átkelnénk a folyón, meg is pihenhetünk a Révcsárdában. Városnéző sétánk során először tekintsük meg a 19. századi várost néhány olyan helyről, ami már eleink érdeklődését is felkeltette. Akármelyik irányból, a Bácska-dűlőn, Kis-Gombás felől, a régi Postaúton, vagy az Egyházmöge felől közelítjük meg a Naszály hegyet, mindenhol pihenőt tehetünk az út menti kereszteknél. Felérve a hegy magasabb részeire látjuk a legteljesebb panorámát Vác látképe a Duna felől, i870
