Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
146 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD Intzédy Soma kereskedő számlájának fejléce Lap sí. >W*. ajil lj a száliIní«"yUjÍ;t0|T'»S)i bEszekzksi1'VleTÍT' „npfirtlt s«i«* Sp«ir»TÍÍ««ri,Ü!í*1.<zil — r(E«-T> .- , «■§ S A»5irj«■ ,1« j^lt " ^asso -liESCH^ "" I..»» TiC 2,-/^/6.-S3íT3.tE2a 10. Az 1880-as években igazi csapásként éri a szőlőtartó gazdákat a filoxéra pusztítása, melynek nyomán több száz család veszíti el megélhetési alapját. A munkanélküliek számát növelik a verseny által kiszorított kézművesek és a föld nélkül maradtak sokasága. A mentőövet kezdetben nem a helyi foglalkoztatás jelenti, mert a felszabaduló munkaerőt elsősorban a budapesti, az újpesti és a rákospalotai gyárak fogadják. Majd a város - néhány tiltakozó politikai felhang ellenére, mely a munkásmozgalom szellemét nem akarja beengedni a városba - maga is elősegíti kedvezményekkel (ingyenes telek, adómentesség) cégek letelepedését. A gyáripar első képviselője, az Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. 1889-ben telepedik le, s őt követi a Váci Hengermalom Rt. és 1891-ben a Váci Horganyhengermű Rt., míg a többi jelentős gyáralapításra már a következő században kerül sor. A közel kétszáz kereskedő és ötszáz iparos több érdekvédelmi szervezetet és a gazdasági tevékenységet segítő hitel- és biztosítóintézetet hoz létre, többek között 1870-ben az Ipar és Kereskedelmi Hitelbankot, 1900-ban a Vác és Vidéke Hitelszövetkezetet és a Váci Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezetet. A szövő- és kötőgyár fejiéces papírja Reitter István utóda Önöis RAKTAK IS MŰHELYEK BÚD AJPC£T. VHI, JKSKEU15. T C LÉPŐN : 60 25 A Reitter-kocsigyár fejléces papírja Az 1870-es években megszűnnek a versenyképtelen céhek, szerepüket az önállóan dolgozó mesteremberek, a szakmákat tömörítő ipartársulatok, majd a Vác és Vidéke Ipartestület veszik át, a tanoncképzést pedig állami feladatként az ipariskola végzi. A nagyobb, de még manufakturális szintű ipart a Reitter-kocsigyár, a Neumann Ecetgyár, az Udvardy-Hoffman-féle gőzmalom, a Saxlehner-szalmahüvelygyár és a Lőwinger-bőrbútorgyár jelenti az 1850-1870- es évektől. Alapittatott 1885. A Reitter-kocsigyár mintaalbumából Preszburger Károly bútorháza Lőwinger-bútor, 1880
