Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
140 A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD /llij nncs « »nluwmnntr, :* -iiukrltdic« AnilfiK littü-’-urNnilkui»4>niiJ5Sn luucifítu '• iíw(/i/7v«//£lu»l< \ urf“"*" H«>6Awtii bimKtt éfffiatidtjiweí jrtfrmnHnmiKÍ ,>a^ btul t ittWMiJtilc nrr tfrtyOT»nafrHÍ>iífo ^'.XtCsiZ.Y !n,;rB (Wirt fr;;*4k * ÍSW ait ar ötíBt jrVra*w ui/f !cr | ■&irÄiÄirÄÄ3«aii , tua> *TM*pmtoí***«H*- »« (na.* iat.r -Sttrr law 4<*«rt« .ú.al) nt^r Wrm Ht »ff«« Írtra nähr».. -r r.y, . «naufcr lc»<TA(to Irti ««Ora »S\3 ff* xrtr»^aatr« niarifi.. («hrru aua itftwÄra >MBWir í-'rr^Ur ln«, »timHIuw »*. l*|ir u.« I \ Cill'lfY'1» ■* T//W*'» Artrh-uú jnu*I hírfái piorfis tóTra 'V uhr nrt Pmhntf «Ima.c «= / á*í*52:K2í“ &*""“>*«"» *«*' hl» i« tfkta ml rr ■u kWh«.. Ui amrtra«,. ■§«*r»>rfl«*WiiW «<«i« (iura jcfcm - -‘-*- ‘ • —” •riltu wiMirtj Urfart |rtra »ir iii|r imi' huBhat iÄ« m> nrfjmuu :ÖIÄX&>SW"'‘" Brechler (Pregler) Boldizsár 1802. évi hentes szabadulólevele Brechler Boldizsár szülővárosa, a bajorország Weismain pecsétje vesznekfel:„közmulatságokat" rendeznek a Lőházban, sétára indulnak a Hétkápolnához és az újonnan alapított olvasótársaságba járnak. S nem csak a szellemi világosság terjed a városban. A bakter sokáig csak az idő múlását jelezte a következő szavakkal: „Hallja minden háznak ura, tízet ütött már az óra. Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus!" A városi összefogást követően 1839-től meg is kellett gyújtania az újonnan felállított négy utcai lámpát. 1841-ben nevet is kapnak az utcák, mutatva, hogy így is modernizálódik a város. Az 1830-as évek elejétől márgőzhajókjárnak a Dunán, s 1840-től kikötnek a váci hajállomáson is. A városi fejlődés megannyi előnyét és hátrányát jelenti az ország első, Pest és Vác között 1846-ban megnyíló vasút, mely „villámi" sebességgel viszi az úri népet, köztük a „legnagyobb magyart", Széchenyi Istvánt és a „lánglelkű" költőt, Petőfi Sándort. A vasút - a hetente Budára járó dunai hajók mellett - nemcsak a váci portékák gyors szállítását teszi lehetővé a pesti piacra, hanem a tolvajok gyors mozgását is, akik tetteiket végrehajtva gyorsan visszatérnek a fővárosba. De más hatása is van a vasútnak. Mivel a kereskedők nem helyben, hanem a nagyobb vásárlóerőt jelentő pesti piacokra hordják árujukat, a váci piac és a vásárok veszítenek jelentőségükből. Csökkennek a fuvarozások, s ennek következtében az áruk után beszedett vámok is. Az anyagi gyarapodás a nemzeti és polgári öntudat megerősödését is magával hozta. Egyre több esetet tárgyalnak a városi tanácsülésen, amelyek a magyar-német ellentétekről szólnak: a céhek magyar és német tagjainak összetűzéseiről, de még egy német klarinétoséról is, akit magyar zenésztársai megvernek. A németellenes hangulat azonban továbbra sem akadálya annak, hogy német területről az országba, így Vácra is betelepüljenek. Az egyik ilyen tipikus bevándorló Brechler (Pregler) Boldizsár, aki a bajorországi Weismain városából származik. Vácott több mindennel is próbálkozik: bérli a rév túlparti kocsmáját, majd hentesüzletet nyit. Üzleti vállalkozásai sikeresek, és a város egyik módos szőlősgazdája és több házzal bíró polgárává válik. A 19. SZÁZAD ELSŐ FELE A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELE 1849. május 17. 1849. július 15-17. 1849-1867 1859. május 1861 1867 Kihirdetik a városban a függetlenségi nyilatkozatot A második váci csata. Az orosz sereg pusztítása Osztrák önkényuralom Egyesül Püspök- és Káptalanvác Országgyűlési és helyi képviselőválasztás Kiegyezés
