Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
A NAGY VÁLTOZÁSOK SZÁZADA - A 19. SZÁZAD 141 1854-ben 40 a számuk. 1840-ben megalakítják hitközségüket. A cseh, morva, szász és sziléziai területekről betelepülő zsidók jiddis és német nyelven beszélnek. Vác a Szentendrei-sziget felől A pozsonyi országgyűlés épülete A VÁROS LAKOSAI A lélekszámában gyarapodó város szűk határa miatt egyre nehezebben tudja eltartani lakosait. Míg a 18. század végén, 1784-ben 8334 fő, több mint fél évszázad múlva 13 256, 1869- ben 15 868, majd a század végén 16 808 főt számolnak össze. E század közepére a korábban más országból betelepült lakosok nagy része elmagyarosodik, bár magyar, német és szlovák beszédet továbbra is vegyesen lehet hallani az utcákon. Jól mutatja az asszimilálódást, hogy többnyire a német polgárság által látogatott Fehérek templomában 1814-től a reggeli misét először magyar, majd német nyelven tartják meg, míg korábban fordított volta sorrend. 1868-ban valószínűleg nem csak a hazafias érzés miatt kérik a lakók, hogy a Fehérek templomában csak magyar nyelven tartsák a vasárnapi misét. A város lakosainak felekezeti megoszlása sokrétűbbé válik: a katolikus és református egyház mellett az 1840-es évek elején megalakul az evangélikus gyülekezet. Az első zsidó család csak az 1813-ban telepedhet le, majd 1815-ben már 15 család kap lakhatási engedélyt, 1840-ben 25, KÉT VAROS, KÉT FOLDESUR A század első felében továbbra is megosztott város számtalan kérdésben ütközött földesuraival. Püspökvác esetében a rendezett tanácsú városi státus és az ehhez kapcsolódó elsőfokú bíráskodási jog volt az egyik éveken át folyó per tárgya. A döntő szót 1840-ben a Pest megyei közgyűlés mondja ki, s ezt követően a város megerősíti korábbi helyzetét, és első fokon továbbra is ítélkezhet nem nemes polgárai felett. Egy másik, évtizedekig eltartó per az úrbéri tartozások és a földhasználat körül forog: a haszonvételek kedvezőbb bérleti feltételeiért, a kocsmáltatásért, a házankénti borárulásért, a nagyobb rétekért és az egész határ újbóli felméréséért. Az 1832/36. évi országgyűlésen meghozott úrbéri törvény adta lehetőségekkel azonban csak Káptalanvác tud élni 1841-ben, s váltja meg örökre úrbéri tartozásainak egy részét. Káptalanvác és Püspökvác címere a Szentháromság-oszlopon 1867. november 1870 1873 1880-as évek 1888 1889 1899 Úrbéri egyezség Megjelenik az első váci hírlap Megalakul a polgári képviselő-testület Pusztít a filoxéra Megnyílik az első zeneiskola Letelepedik az első gyár, a Váci Kötöttárugyár Megkezdődik Deákvár kiépítése. Megalakul a Váci Sport Egyesület
