Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)
Tartalom
108 ÚJJÁTELEPÜLÉS ÉS A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA - A 18. SZÁZAD Újjátelepülés és a nagy építkezések kora — a 18. század A ROMMÁ VÁLT VÁROS A korabeli források szomorú képet festenek a török uralom utáni Vácról, amely a felszabadító háborúk nyomán szinte teljesen elnéptelenedett, házai elpusztultak, templomait lerombolták, várát a törökök felrobbantották. A lakosság egy része minden bizonnyal túlélte a háborút, még ha a török hódoltság utolsó két évét nem is a városban vészelte át, hanem a környező településeken és erdőkben bujkálva. A székhelyére visszatérő Balogh Miklós Mihály püspök kénytelen volt azt megállapítani, hogy a lakosok mindegyike a református hitre tért át. A Dunakanyar, a Szentend rei-sziget és Vác Marsigli Duna-térképén Vác 1610-ben használt pecsétjének rajza 03Ü) líioi CJ Jtvf /'ieV, A/ ,,,,, njr ÍZ "Jwrti* .éti ín, 'y,., , WthftÁrC rnkvívn»4? /Á./a/-. í< rn^.T< ypSyTzr ó i , I^JL vtdxcnx. C)4ry»<in~4 y, (Wtß A«**W (fHt ~7'7~U/\ cu, ud é->v . frn-t ■**$*. (rrs/trjó-i+dtirníj ciaÁA Jer*■*7^ ^ jsyTM. • y^j i j >•=*■«*; i I -stir' ^ -------fc,a»fcA------- -L—ni _____ Conrad Büllau letelepedési szerződése (1689) A VÁROS „MEGSZÁLLÁSA", A BETELEPÍTÉSEK A megmaradt lakosság nem lett volna elegendő ahhoz, hogy a városi élet újból felvirágozzon, ezért gondoskodni kellett számának növeléséről. Az újonnan betelepülők egy része spontán keresett itt lakóhelyet magának, de a püspök-földesurak is megszervezték az idegenek letelepedését. E szándékukat az országos kormányszervek is támogatták, sőt erre kötelezték is őket, hiszen a lakosság pótlása országos érdek volt: az adófizető jobbágyok számának nagysága alapvetően befolyásolta az állami és a földesúri jövedelmek mértékét. 17-18. SZÁZAD ------1687 1699 1700 1703-1711 1709 Megkezdődik a város betelepítése Letelepedik a domonkos rend A váci püspökség vámprivilégiumot nyer Rákóczi-szabadságharc Szerb zsoldosok felgyújtják a várost
