Horváth M. Ferenc (szerk.): Történelmi Vác, a Dunakanyar szíve (Vác, 2009)

Tartalom

VAC A TOROKKORBAN

99

• ■»Ut a

1 &UL-., &W TM l SX.liL.nJturfk.

K&U. ImI^íU.

LKWikf'U -» i»

X X x Donav i

Oonav H-vi

VIAHRE CONTLRFACTV1R DtRSTAT WA1TZEN SAMPT DEN SCHARMVTZELN SO DARJJEI GESCHEHEN SIND ANO. I S^T X^Cwi

Az 1597. évi váci csata

ATIZENOTEVES HÁBORÚ ES KÖVETKEZMÉNYEI

Az egész ország s benne a hódoltság tragédiája, hogy a 16-17. század fordulóján újra másfél évtizedes (1591-1606) háború pusztította Magyarországot. Területek és várak cseréltek többször is gazdát, az Erdélyi Fejedelemség átmenetileg lerázta magáról az oszmán függést. A háború több helyütt átrajzolta az országrészek határát, ám ennél általánosabb tanulsággal és maradandóbb károsodással is járt. Bebizonyította, hogy az addig legyőzhetetlennek hitt oszmán hadsereg is legyőzhető; a Magyar Királyságot is birtokló Habsburg császárok és a török szultánok hadi ereje kiegyenlítődött, a harcok ezért is húzódtak olyan sokáig. A több tízezres hadseregek minden évi felvonulásaiból pedig az következett, hogy ez a háború sokkal nagyobb pusztítással járt, mint az 1540-1560-as évek várvívásai. A 16. században a hódoltság népe még csodálatra méltó életerővel

építette újjá feldúlt falvait; most különösen a török országrész legtöbbet szenvedett, északi felén sok napi járóföldnyi területek néptelenedtek el. Évtizedekbe telt, amíg az életerejét vesztett lakosság maradéka visszaköltözött, és újra dolgozni kezdett. A budai kincstár század eleji költségvetései hűen tükrözik a háború rémes következményeit. A hadaktól többször végigszántott budai tartomány agyongyötört lakóinak termeléséből az 1600-1603 közötti években olyan kevés adóbevétel folyt be a kincstárba, hogy az a vilájetben szolgáló várőrségek zsoldjának csak 3-6 százalékára volt elegendő.

Az 1597. évi váci csata hadrendje