Horváth M. Ferenc: Vác, Magyarország kincsestára (Vác, 2016)

A Hétkápolna-templomot valószínűleg 1711-ben emelték, Lidi József költségén. 1738-ban hét stációt építettek a hozzá vezető' út mentén, melyeket Höfrichter Ferenc pesti festő Mária-képeivel díszítettek. E hét képoszlopról - melynek egy-egy oldalán ma Manajló András A rózsafüzér titkai című 14 táblaképe látható - nevezték el a templomot. 1780-ban lelkészi lakot és a zarándokok részére szolgáló épületet toldottak a templomhoz, amit Migazzi Kristóf püspök szentelt fel. Klasszicista főoltára 1815-ben készült el, bizáncias főoltárképe a Madonnát ábrázolja, a 18. században készült. A Hétkápolna 1815-től a Váci Egyházmegye hivatalos búcsújáróhelye. Fő búcsúja a Mária neve napjához, szeptember 12- éhez közel eső vasárnap. A Hétkápolnát és környékét Riba Antal Hugó ferences szerzetes építtette újjá a két világháború között: a lelkészlakra emeletet húzatott, a környéket parkosíttatta és szabadtéri oltárt emeltetett. Egy 1846. évi tudósítás szerint „A nőnemnek kedvenc helye a hétkápolna, ide sétálnak naponta korán reggel, de leginkább ünnepnapi délutánokon, hol rendszeresen istenszolgálat tartatik." A Hétkápolna és környéke ma is sokak által kedvelt sétahely. Németh László Alsóvárosi búcsú című regénye Vácról és e templomhoz köthető hagyományokról szól.