Horváth M. Ferenc: Vác Magyarország kincsestára (Vác, 2018)

Isóváros a délről északra, a Pestről Vacra vezető országút és a Duna mentén tovább terjeszkedő városrész, ahol a középkorban a püspöki vár körül magyar nemzetiségű szolgálók laktak. A 15. század folyamán várfallal körülvett városrészt a Pesti kapun át közelíthették meg az ide érkező utazók és kereskedők. Az oszmán uralom után, a 18-19. században az elpusztult házak helyén gazdagabb polgárok, kereskedők és iparosok telepedtek itt le, és építették fel házaikat, kőkeretes kapubejárattal. A Budapesti főútról nyíló kanyargó utcácskák néhol még megőrizték a középkori város szerkezetét. Környezetéből kiemelkedik az egykori huszárlaktanya, ma a városi könyvtár épülete. Az Alsóvárost átszelő főúttól távolabb eső részek arculata a 20. század második felében változott meg gyökeresen, amikor új lakótelep létesült az egykori kis házas, kiskertes, kisebb kereskedő- és ipartelepet befogadó területeken. Itt található a színház, a művelődési központ, az alsóvárosi református templom és a városi levéltár.