Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Nagy László: Emlékeim a hadifogságból, 1914-1921

Saigon - festői részlet az állatkertben

Saigon,

1921. március 29.

Ma este riksán beutaztam a várost és az állatkertet. Nem tudok szavakat találni, melyekkel impresszióimat csak megközelítőleg is kifejezhessem. Nem a kultúrától agyonvert és természetességéből kivetkőztetett Európa ez, itt az Ezeregyéjszaka meséi válnak valóra! Mert Saigon egy földi paradicsom benyomását kelti bennünk, ahol a természet két kézzel szórja kincseit, ahol buján burjánzik minden emberi öröm, szerelem és bűn. Mert itt csak két kaszt ismeretes: az uralkodó franciáké és a leigázott bennszülötteké. Az előbbi él és zsákmányol, az utóbbi az áldozat: a trópusi láztól meggyötört igavonó s az ópiumtivornyák rabszolganője.

Zajtalanul suhan a riksa az állatkerti park piros homokos alléján, százados tamarindus-172 és magnóliafák kúszónövényekkel összefont koronái ölelkeznek felette. Gyönyörű orchideákkal díszített részletek, banán-, cukornádligetek következtek ezután. Az állatok ketrecei a szabadban vannak felállítva, itt találjuk Hátsó-India állat- és madárnevezetességeit.

A saigoni francia „haut volé” itt korzózik. A nőket nézegetem: javarészük kiélt arcú, ideges, deszkasovány, visszataszító jelenség, aki pedig nem sovány, az oly kövér, mint egy hordó. Egymás után száguldoznak az autók, suhannak a riksák, pokoli forgalom!

52