Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)

Utószó - Horváth M. Ferenc

lalkozások, mellyel a tiszti zsoldot lehetett kiegészíteni, sőt olykor tisztes jövedelemre szert tenni. Ezek a vállalkozások, melyek hiánycikkeket állítottak elő és szolgáltatásokat is nyújtottak, hadifogoly bérmunkásokat alkalmaztak, és termékeiket nemcsak a táboron belül, hanem a polgári lakosság körében is értékesítették. Sok táborban élénk kulturális tevékenységet folytattak a foglyok. Volt, ahol zenekar alakult, több helyen színház működött, cigányzenekarok létesültek és újságokat jelentettek meg. A befolyt jövedelmeket aztán ismét befektették akár éttermek, kávéházak üzemeltetésébe, vagy volt, aki az így szerzett pénzt egyszerűen felélte.44 Ismerjük a váci Varga József szobafestő esetét, aki hadifogolyként bányatelepeken dolgozott, majd megalapította az Első Orosz Festékgyárat, melyet később államosítottak, de ami még 1931- ben is alapítója nevét viselte.45 Varga József kincstári mesterként festette ki az acsinszki városi színházat és a kaszinót.46 A bécsi születésű Ortmann János hentesmester először Krasznojarszkban házasodott meg (később válása után Vácott nősült újra). Az oroszországi hadifogságban szalámigyárat alapított. A nyereséget úgy fektette be, hogy tiszteknek pénzt kölcsönzött, amit ők azonban nem fizettek vissza. 1932-ben már itthon feladott újsághirdetésben 416 tiszttől kérte vissza pénzét az időközben csődbe jutott mester.47

Az 1990 előtti évtizedekben nem esett szó az I. világháború alatti cseh-magyar ellentétről, mivel a marxista történetírás elhallgatta azt az ellenségeskedést, sőt háborút, ami az Osztrák-Magyar Monarchia hadifoglyai és a Cseh Légió alakulatai között folyt Szovjet-Oroszország területén. A cári Oroszországba került cseh hadifoglyok először a cári oldalon, majd a breszt-litovszki békekötés (1918. március) után a polgári kormány mellett, később a vörösök/szovjetek oldalán harcoltak a központi hatalmak egykori katonái ellen. 1918-ban további

44 Petrák Katalin: Emberi sorsok a 20. században. Magyar hadifoglyok és emigránsok a Szovjetunióban a két világháború között. Bp. 2012. 26-65. - A krasznojarszki „mintatáborról” ír részletesen, többek között Kolcsak és a cseh légiók szerepéről.

45 Pest-Pilís-Solt-Kiskun Vármegye általános ismertetője és címtára. III. körzet. Bp. 1931. 253.

46 Tragor Ignác: Tragor Ignác: Váci hősök, halottak, hadifoglyok és harctéri sebesültek 1914- 1918-ban. Vác, 1933. Fakszimile: Utószó: dr. Horváth Ferenc. Kucsák Könyvkötészet és Nyomda. Vác, 2015.

47 Az Est, 1932. okt. 4., 23. évf„ 222. szám, 7.

103