Nagy László: Emlékeim a hadifogságból 1914-1921 (Vác, 2018)
Utószó - Horváth M. Ferenc
változás történt, amikor a szovjet kormány nyugat felé kezdte szállítani a magyar hadifoglyokat a békekötés értelmében, de a cseh légionisták meg akarták akadályozni ezt, hiszen a háború akkor még nem dőlt el, és a hazatérő katonákat újból hadrendbe lehetett volna állítani. A cseh légiók ugyanakkor a monarchia ellenében a függetlenedésért, Csehszlovákia megteremtéséért harcoltak. A szovjet kormány azonban keresztülhúzta a csehek számítását, akik szintén nyugat felé indultak, hogy felvegyék a kapcsolatot az antant erőivel, ám kénytelenek voltak más utat választani, és keletre, Vlagyivosztok felé indultak, hogy innét hajózhassanak Franciaország felé. Első alkalommal 1918. május 14-én ért cseh támadás magyar hadifogoly-szállítmányt és az azt kísérő vörösőröket a transzszibériai vasútvonalon, a cseljabinszki vasútállomáson. A cseh légió katonái Radola Gajda tábornok parancsára sorra foglalták el a vasútvonal menti településeket, egyúttal lettek fő támaszai a bolsevikok ellen harcoló Akekszandr Vasziljevics Kolcsak tengernagy szibériai terjeszkedésének. Kolcsak szibériai kormánya az antant-hatalmaktól és a cseh támogatástól függött. A cseh-magyar ellentét tovább élt, 1919 júliusában cseh hadbírósági ítélet alapján végeztek ki tizennyolc magyar hadifoglyot a krasznojarszki táborban. A cseh hadbíróságok további működésének megakadályozásában fontos szerepet játszott Elsa Brándström, „Szibéria angyala”.'18 A magyar hadifoglyok, hogy életüket mentsék, többféle megoldást választottak: volt, aki kényszerből és nem meggyőződésből a bolsevikok mellé állt, volt, aki szökéssel próbálkozott, és volt, aki nyilatkozatban fogadta el Csehszlovákia létét. A háború alatt mintegy hétszázezer hadifogoly tért haza Oroszországból, de 1918 végén még mindig több mint egymillió osztrák-magyar hadifogoly maradt az országban.48 49 1920 januárjában megszűnt Kolcsak uralma, és folytatódhatott Szibériából a hadifoglyok hazaszállítása. A hadifogolycsere azonban lassan haladt az elhúzódó tárgyalások miatt, és szovjet részről a munkaerő visszatartása is akadályozta, lassította a folyamatot. A magyar 48 Elsa Brändström i. m., melyből részleteket Filep Tamás Gusztáv fordított és írt bevezetőt. 49 Bonhardt Attila: A magyar hadifoglyok hazaszállítása az első világháború után. A magyar hadifoglyok szervezett hazatelepítése Szovjet-Oroszországból, 1920-1922. In: Hadtörténelmi Közlemények, 1994/4. 3-49. 104
