Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)

Tartalom

ITT ÁLLT VÁC VABA. ERIE «Till A

PESTI.VAGY ALSÓKAPU

ME 8JELÖLTE 1967-IER A VÁCI HÍTEÍH-ERYEllLET smiuium isiméi

» VÁCI VÁIISVÉIH ÉJ VilimÉmiI ElTEJllETE

ÚTBAN A VÁR FELÉ -A BUDAPESTI FŐÚT

(D6-7)

m f

m y

Az egykori városkapu helyét jelölő tábla (D6)

1767 és 1772 között barokk püspöki lakóház (D6)

O Árvízjelző tábla 0 Városi könyvtár (volt kis huszárlaktanya), ©Volt püspöki lakóház, O Középkori Pesti kapu

ALSÓVÁROS (D6-7)

A város déli kapujától, a vasútvonal, a Gombás-patak és a Duna-part közé eső, a Konstantin térig terjedő terület. Földszintes házait iparos, kereskedő és parasztcsaládok építették. Az alsóvárosi Limbusban cigánycsaládok laktak. Két nevezetes városrésze, Luxenburg (Luxemburg) és Burgundia nevének eredete a mai napig ismeretlen. A területet sokféle módon hasznosították. Már a 18. században működött itt

itt kisebb üzemek, majd a két világháború között időszaktól Alsóváros egy része az ipari övezethez tartozik, mivel a Kodak (Forte) gyár, a fonógyár és a vágóhíd is itt telepedett le. A Pesti országúton volt egy vámkapu, amin átlépve egészen 1944-ig kellett megfizetni a kövezetvámot. A 20. század második felében itt épült fel a város Rádi úti és Földváry téri lakótelepe és a stadion. Alsóváros tengelye a Budapesti főút, ahol az egykori kis huszárlaktanya épületét használja ma a Katona Lajos Városi Könyvtár, melynek galériájában havonta rendeznek többnyire képzőművészeti kiállítást.

Katona Lajos Városi Könyvtár

• Vác, Budapesti főút 37.; tel./fax: 27/3} 1-335, 316-335,319-262; klvk@konyvtar.vac.hu;

klvk.vac.hu

a püspökségi Zöldfai patakmalom, voltak itt legelők, szántók, veteményeskertek, sóderbánya, homokbánya, és a Duna-parton az ún. alsó malmok. A 19. századtól működtek

Árvízjelzőtábla 1838-ból a Budapesti főúton (H8)

Az egykori belső huszárlaktanya, ma a Katona Lajos Városi Könyvtár (D6)