Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)

Tartalom

A vár egykori területe A VÁR (D6) és a Dunára vezető várlépcső

I. Géza király szobra a várfalon, Blaskó János műve

A Géza király téren volt a középkori város központja, ahol a vár és benne az első székesegyház, a püspöki palota és több más egyházi épület állt. 1074-ben a mogyoródi csata előtt Géza és László hercegek itt gyülekeztek hadaikkal, majd László látomása és Géza herceg fogadalma alapján már a királlyá koronázott Géza itt építtetett templomot. A krónikák szerint ide is temették el 1077-ben. 1241-ben a tatárok felégették a várat. A 15. század utolsó harmadában Báthori Miklós püspök reneszánsz stílusban újjáépíttette a székesegyházat. 1543-tól megszakításokkal oszmán törökök lakták, akik 1686-os kivonulásukkor lerombolták a várban levő épületeket. Gróf Koháry István országbíró adományából a

O Ferences templom,

0 Végvári vitézek szobor és várromok, 0 Várfal, Géza király szobor és várlépcső, Q Ökrös kapu (Várlépcső)

A várfal egykori romjai a középiskola udvarán

ferences szerzetesek 1719-től építették a vár egykori területén fel templomukat és rendházukat. 1967-től új középiskola működik a tér egyik felén lebontott házak helyén. A ferences kolostor nagy része ma lakatlan, és nem látogatható. Korábban itt működött a Kapisztrán Nyomda, a Pest Megyei Nyomda, Váci György könyvkötészete és a Pest Megyei Levéltár váci osztálya. A várat feltáró ásatások az 1960-as évek közepén kezdődtek, és megszakításokkal a mai napig tartanak.

Kiss István: Végvári vitézek