Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)
Tartalom
cp,i, Constontin-tér a Bfőtök uobrival MODERN KISVÁROSBÓL IPARI VÁROS A 19. század utolsó harmadában kezdődő nyugodtabb időszak még másfél évtizedig, az I. világháború kitöréséig tartott. A nagy háborúban meghalt és eltűnt váciak száma 1500 főre tehető. A belga kertészet A monarchia szétbomlását követő polgári demokratikus forradalom során Vácon is megalakult 1918 októberében a nemzeti tanács, majd 1919 februárjában átvette a hatalmat a tanácsköztársaság helyi szervezete, a direktórium. Három hónapon át tartó uralmuk során tett intézkedéseik nem voltak tartósak, s az „erőltetett communismus" kísérlete meg------------------------------------------------------------------ 45 Az egykori I. világháborús emlékmű a főtéren bukott. A tanácsköztársaságot követően kilencvenöt napon át szállta meg a várost az antant-szövetséges román hadsereg. A fehérterror időszakában több kommunista vezetőt kivégeztek vagy bíróság elé állítottak. Mindezek az események, valamint az országot kétharmad részétől megfosztó Trianoni békeszerződés hosszú időre sokkolták a társadalmat. A Kodak gyár A mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő egy része az újonnan létesült gyárakban talált munkalehetőséget. Az ipari üzemek letelepedését a város is elősegítette. A század első felében létesült egy cipőgyár, egy mérőeszköz- és szerszámgyár, orgona- és harmóniumgyár és a Pestvidéki Nyomda. Számottevő, mintegy 500 kisiparos működött a városban. A két világháború között újabb gyárak indították be termelésüket: cementáru üzem, ecetgyár, a Kodak Ltd. fényképészeti cikkek gyára, mészhomok téglagyár, öntöde és radiátorgyár, harisnyagyár, fonógyár, fonalgyár, bélés- és szövetáru gyár, a Hamerli J. pécsi bőrgyár váci üzeme, vegyészeti gyár, a Chinoin Rt. vegyészeti alapanyaggyártó telepe. A városnak hét közüzeme volt.
