Horváth M. Ferenc: Vác városkalauz (Vác, 2014)
Tartalom
46 r A polgári fiúiskola modern épülete A kereskedelmi életet a 19. század közepéig uraló görög kereskedők nagy része elhagyta a várost, s helyüket többnyire zsidó kereskedők foglalták el. Az első hitelintézet, a Váci Takarékpénztár 1864-ben alakult, ezt követően a gazdasági életet élénkítő iparbankot és több hitelszövetkezetet alapítottak. alapították a rokkantiskolát, ami átalakult a hadiárvák bőripariskolájává. Létrejött a közművelődést szolgáló a városi népkönyvtár is. 1928-ban felépítette a Reménység Egyesület a város első kultúrházát. A város egészségügyi ellátottsága rendkívül alacsony színvonalú volt. Három kórház volt a városban: a város magánkórháza, 1763-tól működött az irgalmas rendi és 1931-től a fegyházkórház. A város képe is alaposan megváltozott a 20. század elejétől. A belváros ugyan érintetlen maradt, ugyanakkor kiépült az új városrész, Deákvár. Kitelepítették a vásárteret a mai Dr. Csányi László körút területéről, és lakóházak építésére parcellázták a területet. ‘Pác tfrndöriégi palota a tSirniháromtóg Kóborral A rendőrség új székhaza A vízmű épülete Az új igényeknek megfelelően korszerűsödött, kibővült az iskolai hálózat. Még a 19. század végén létrehozott polgári iskolák mellett megteremtették az ipari oktatás kereteit. A siketnémák intézetében is megszervezték a fiú és a leány szakmai foglalkoztató intézetet. Az i. világháború alatt A Reménység Egyesület székhaza A vád vásár A vágóhíd Az új városrész, Deákvár
