Üzenet, 1942 (2. évfolyam, 1-2. szám)
1942-06-01 / 2. szám
mert az már voltaképen megtörtént a rio de janeiroi konferencián. Ez a formai lépés azonban mégis örvendetes, mert lehetetlenné teszi, hogy a quinta columna ügynökei a magyar követség védnöksége alatt működjenek Ugyanakkor könnyebbé válik a szabad magyar mozgalom helyzete és megnyílik a lehetőség a szabad Magyarország hivatalos elismerése fele. Vérdij Gróf Gyulai Edelsheim, Horthy kormányzóhelyettes apósa lett a «Magyar Olajmüvek r. t.» néven 12 millió pengő alaptőkével alakult uj olaj-mitó vállalat elnök-vezérigazgatója. Csodálatos véletlen, hogy vő és após egyszerre jutottak uj álláshoz! Guerrilia-háboru a kárpáti havasokban, (A Kanadai Magyar Munkás londoni eredetű jelentése.) Még szeptemberben kezdődött Uzsoknál. A nácik, majd a Horthy csendőrök által üldözött, vagy a szabadságukat feladni nem akaró munkások szállingóznak bújva a havasok közt Uzsok felé. A legtöbb Aknaszlatináról jött a sóbánya munkásai közül és megalakították az első guerrilla-csapatokat. Titkos rádión hallgatták szovjet testvéreik üzenetét, hogy ahol ütni, verni lehet a betörő fasiszta hordákat, guerrillasereget kell alakítani. És a rutén nép, magyar munkástestvéreivel együtt ment a havasokba, készen a harcra. Akkor már magyar csendörök váltották fel a náci-brigantikat. Ezeknek egy csapatát támadták meg a guerrillák és fegyvereiket elszedve, megszerezték az első «arzenált». A szabad harcosok hire futótűzként terjedt a havasok alján. És jöttek a rutén földmivesek, jöttek a magyar munkások tömegesen. Parasztoktól fegyveres csendőrök akarták az adót, náciknak szánt élelmet behajtani. A parasztok a guerrillerók segítségével elűzték a fasiszta zsoldosokat és megint nőtt az «arzenál». De nőttek a szabad csapatok is. Már a volt csehszlovák, valamint a magyar és szlovák hadsereg néhány tisztje is csatlakozott hozzájuk. Egész «vezérkart» is alakíthattak már. Ekkor következett az első »nagy csatájuk ». Duklánál meglepték és körülkerítették Horthyék 68. gyalogezredének néhány századját és megadásra kényszeritették véres harcok után. Húsz géppuska négy nehéz géppuska, egy hegyi üteg, egy hordozható rádió-leadóállomás és számtalan gyalogsági fegyver lett a zsákmány Még több uj szabad harcos csatlakozott most már, mert volt elég fegyver. És jöttek is az uj guerrillerók minden irányból Bárdossyék tajtékoztak. Újabb és újabb csapatokat küldtek ki «vadászni és halomra lőni a lázadó rutén parasztokat és munkásokat». De a guerillerókkal nem bírtak, a titkos segítőket pedig nem találták. Mőst már valóságos háború kezdődött. Az ungvári csendörlaktanyán egy reggel cédula jelent meg a falra ragasztva, mely hírül adta, hogy a guerrillerók három csendörtisztet elfogtak és kivégzett társaik helyett kivégezték őket. Néhány napra rá porig égetta fasiszta Héderváry magyar tábornok főhadiszállása Ungvár közelében és a romok mellett cédulák voltak ezzel a felírással: «V falu leégetéséért». Mert a csendörség dühében már falvakat gyújtogatott és ártatlan embereket akasztott. És októberben már nagy területen lánggal égett a guerrilia-háboru a Verhovina havasai alján. Soimul/Nagymadarász/közelében egy Horthyvonat siklott ki tele katonákkal: 14 kocsi pozdorjává tört. Tisztek és katonák nagy tömege veszett el. Nagymennyiségű hadianyag pusztult el és ami megmaradt, a guerrillerók Kezébe került. Más alkalommal az országutat aknázták alá a szabadcsapatok óriási gödröket robbantva az útba. S amikor az arra menő Horthy-csapatok odaértek és megálltak az utat javítani, sortüzek ropogtak rájuk az erdőkből Az egész különítményt megsemmisítették. Poliana/Polyán/mellett egy egész municióraktár a levegőbe repült, mig kissé arrébb az olajtartályok robbantak fel. Senki sem győzné a guerrillerók minden hőstettét fesorolni. És a harc folyik tovább, egyre nagyobb arányokban a Kárpátok alján.
