Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-07-01 / 3-4. szám

na, Ungvárt és Munkácsot bombázták volna. A németeknek azonban jól fekszik Kassa, közvetlenül a határ mellet. 3. Azóta sem bombáztak az oroszok egyetlen magyar várost sem és alig üihetö, hogy ha egyéb céljuk nem volt, kizárólag azért bombázták volna Kassát, hogy kiprovckálják a hadüzenetet maguk ellen. Ha még azt is tekintetbe vesszük, hogy kinek szokása az orvtámadás, nem lehet kétséges senki előtt, hogy Kassát a “baráti német állam” repülőgépei bombázták — a magyar kormány tudtával és beleegyezésével?, hogy a háborúba való belépést a nép előtt legyen mivel megokolni. A kassai bombázásnak 27 halottja volt. Hideg cinizmussal megöltek 27 ártatlan embert hogy ezzel ókot adjanak további sok ezer ember halálának, Nem az első merénylet ez, melyet a fasizmus elkövetett.

Bárdossy tapsorkán közepette jelentette be a képviselöházban a kormány elhatározását (helyesebben Hitler elhatározását és a magyar kormány szomorú feladatát), hogy népét háborúba viszi a Szovjetunió ellen. Mi nem tapsoltunk és nem tapsolt a nép sem;. Két robbanás volt a válasz. Felrobbant a nagytétényi lőszerraktár éz az almásfüzitöi petróleumfinomitó. Pedig ezeket nem az oroszok röpítették a levegőbe és nem is a németek, ha nem a nép tiltakozásának a kifejezése volt.

Mire kellett a hadüzenet?

Ez a kérdés önmagától felvetődik ma minden gondolkozó magyar emjoer fejében. Hiszen a Kárpátokon tűi nincs Magyarországnak semmi területi igénye. Plitlernek kétségtelenül jól jött ez a segítség: Magyarország nemcsak mint átvonulási terület nélkülözhetetlen számára Románia felé, hanem, több, mint egy nrillió embert is csatasorba tud állítani. A magyar csapatok fegyverzet és szervezés szempontjából nem is hasonlíthatók össze a német motorizált hadsereggel, de ágyutölteléknek és a megszállót területek lakosságának terrorizálására azért nagyon jól felhasználhatók. A magyar kormányt ezzel szemben igazán £.'3rc(mi más nem vezethette erre a végzetes ballépésre, mint az a remény, hogy most talán megszabadulhat keleti szomszédjának lidércnyomásától. Ha az orosz nép jogosnak tartja azt a háborút, melyet saját földjéért az orvtámadó fasiszták ellen visel, épen olyan jogtalan a feudális magyar rendszer háborúja hogy megmentse saját földbirtokait. Mert valljuk be nyíltan, bármennyire különösen is hangzik; ez a hadüzenet elsősorban a szociális felemelkedésre szomjas magyar népnek szólt. A kormány hadat üzent saját népének.

Magyarországon a hivatalos jelentések szerint ugyan minden a legnagyobb rendben folyt, de azért mégsem folyt a legnagyobb rendben. Lassan, de biztosan közeledett az óra, mikor az Eu rópa leggazdagabb földjén éhező, jogaitól megfosztott, megcsalt, ígéretekből kiábrándult, vezetőitől megesömörlött milliókat már nem lehetett volna tovább “békés eszközökkel” (börtön, koncentrációs tábor, munkatábor, toloncház, statárium stb.)

— 6 —