Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-07-01 / 3-4. szám
kordában tartani. A német fasizmustól való undor, mint az összes leigázott és megszállt országban, Magyarországon is nagyban növelte az oroszok iránti szimpátiát: a földnélküli magyar parasztok hallották a lengyelországi és besszarábiai földosztások hírét, a magyar munkásság meg akarta védeni ötven éves tradícióval rendelkező szakszervezeteit, a most már milliókra rugó kisebbségek még nem szoktak bele a magyar fiókimperializmus igájába. Ezek ellen kellett a háború, helyesebben mondva a mozgósítás és a katonai terror. Mit hoz a jövö? Mit hoz a jövö?—nem tudjuk. De azt tudjuk, hogy az aratás betakaritatlan marad a mozgósitás miatt, hogy a mozgósítás mjatt csökken a termelés, fogynak a készletek és no az elégedetlenség. Tudjuk, hogy már voltak és egyre sűrűbben lesznek sabotage-aktusok, melyeket ugyan idegen ejtőernyősöknek fognak tulajdonítani, pedig a türelmét vesztett népesség fogja őket elkövetni; tudjuk, hogy az első Oroszországba szökött magyar repülőgépet még sok fogja követni. És végül tudjuk, hogy aki háborút akar kezdeni, annak akarva, nemakarva milliókat kell felfegyverezni. Amig a németek elég erősek, kordában tudják tartani ezeket a morál nélküli csapatokat, ha azonban a német hadsereg felőrlődik a nagy Sarmata síkságon, lehet, hogy újra kisérteni fog az Alföldön Dózsa György szelleme. Ádam György  “Blitzkrieg“ Kevés ember van ma a világon, aki ennek a német szónak a jelentését ne ismerhé. Tankok, repülőgépek, lángtengerek, szerteszét heverő hullák ezrei és a modern haditudomány egyéb hasonló vívmányai asszociálódnak ehhez a bűvös szóhoz. Mikor Hitler hatalomrajutása után rövidesen szóbakerült a ‘"‘Blitzkrieg” a nagy nyilvánosság előtt (magyarul villámháboru), akkor a katonai szakirodalomban már évek óta vita tárgyát képezte. A 14 es világháború utolsó periódusában kezdett a repülőgép és az angolok által bevezetett tank fontos, habár semmiképen sem döntö szerepet játszani. A nagyhatalmak vezérkarai a háború után alaposan tanulmányozták a technikai eszkö zök maximális kihasználásának kérdését és ezt nyomon követte a katonai technika forraldalmi fejlődése. Németország számára a “Blitzkrieg”, mint a háború gyors befejezésének eszköze, különben is abszolút gazdasági szükségszerűség volt. A napóleoni háborúk kimondottan mozgó háborúk voltak és Napoleon stratégiájának az alapelve az volt, hogy az ellenség erejét meg kell — 7 —
