Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-07-01 / 3-4. szám
sérleteznek: kuíturföíény! Nincs ugyan tej, de van nemzeti egység, nies ugyan zsir, de van zsidókérdés ! És ami semmi esene sincs, az az ellenvélemény. Az újságok minimális terjedelem ben jelennek meg és mind ugyanazt Írják: a M. T. I. hivatalos jelentéseit közük, másra nem jut hely. És ebben a boldog, csendes, nyugodalmas paradicsomban a júniusi nap sugarai alatt a kormánynak nem volt más gondja, mint hogy visszaadja az arisztokratáknak az Erdélyben kisajátított nagyúri birtokokat. A német-orosz háború kitörése. És ekkor — ott valószínűleg ép úgy mint nálunk, bombaként hatott a váratlan hir: Hitler hirtelen és alattomosan megtámadta a Szovjetuniót. A németek kétéves sorozatos győzelmek után nem tudták kicsikarni a döntést. Az angol szigetek elleni támadás kátyúba jutott és a legázolt Európában többszáz millió éhes száj kért enni és ezért mindent egy kockára feltéve Hitler ehhez a végső, kétségebeesett eszközhöz folyamodott. Mi és minden goldolkozó ember az egész világon bizakodva várja, mi lesz ennek az alattomos támadásnak a következménye, mert tudjuk, hogy ettől függ nemcsak Európa, hanem talán az egész világ sorsa is. Mindenki tudja, mindenki érzi, hogy most lépni kell egyet, nem jobbra vagy balra, hanem előre vagy hátra. Évtizedekkel. És mi előre szeretnénk lépni. A kassai komédia. Amjennyire a világ közvéleményét meglepte a német támadás Oroszország ellen, annyira nem találta készületlenül a magyar kormányt. Bárdossy junius elején Olaszországba utazott, nyilván a felsőbb parancsokat átvenni. Hitler budapesti cinkostársai kétségtelenül részt vettek a nagy keleti offenziva előkészítésében. Amint a háború kitört, Magyarország azonnal megszakította a Szovjetunióval való diplomáciai viszonyát “a Tengelyhez való szolidaritás'ra “hivatkozva. Kíváncsian vártuk a további fejleményeket, amelyek nem is várattak magukra sokáig. Magyar jelentés szerint néhány orosz repülőgép orvul megtámadta az orosz határtól 80 km.—nyíre, Szlovákiától (azaz a német határtól) csak egy köhajitásnyira fekvő Kassát és ezt a magyarok causa belii-nek tekintették. Nem sokat késett az orosz jelentés sémi: kereken megcáfolja a magyar kormány állítását és azt háborúra uszító manővernek nyilvánítja. Eszerint a támadó repülőgépek alkalmasint németek voltak. Ha megfontolás tárgyává tesszük, mi szól az egyik és másik verzió mellett, a íek'et egyszerű: a magyar jelentés mellett szól, hogy Kassát csakugyan bombázta néhány idegen repülőgép, ellene szól azonban az érveknek egész sorozata : 1. Nem az oro szoknak, hanem a németeknek volt érdeke, hogy Magyarország belépjen a háborúba (olyan tény ez, melyet a legeífogultabb Horthy-barát sem tagadhat). 2. Kassa ugyan közel van az orosz rátáihoz légvonalban, de messze kiesik az orc.sz-m agyar közlekedési vonalakból. Ha az oroszoknak tárnádé szándékuk lett vol— 5