Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-05-01 / 2. szám
alternatives, entre danzas, cantos y rondas evocadores, entrelazados chilenos y extranjeros, pensábamos en las proyecciones que podrian alcanzar las declaraciones hechas por aquel socio del club; y pensábamos si no podría estar cercana la época para dar forma a la feliz inspiráción que alentó al autor de nuestro Himno Patrio: "Que tus libres y tranquilos corones a las artes, la industria y la paz, y de triunfos cantares entonen que amedrentren al déspota audaz”. Narciso Valdivia Guzman. Az Európai Konfederáció A mai totális háború rendkivül nagy szenvedéseket és áldozatokat követel meg Európa népeitől; ennélfogva nagyobb propagandára is van szükség, hogy a lakosság morálját megfelelő színvonalon lehessen tartani. Vigasztalni kell a szenvedőket, az éhezőket és a meghaltak hozzátartozóit: egy szebb jövő reménységét kell megcsillogtatni a csüggedök előtt és főleg úgy kell feltüntetni a háborút, mint az utolsót, amely ezen a földön folyik —feltéve természetesen mindkét félnél a saját győzelmét. Erre a célra pedig semmi sem alkalmasabb,' mint az Európai Konfederáció terve, melyről ma annyit beszélnek. Páneurópa terve, mint ismeretes, egyáltalában nem uj. Nemcsak Napoelon és hasonló nagyravágyó uralkodók, hanem az utolsó 50 év közgazdászai is sokat foglalkoztak ezzel a problémával; megtárgyalták a kérdést a legkülönbözőbb szempontokból. Mindamellett, mikor 1939-ben kitört a háború, az angol Labour party és a francia szocialisták mint uj és konkrét ideát tálalták fel az Európai konfederáció tervét és ez a törekvésük a szövetségesek egész közvéleményének és különösen a nem épen baloldali vezető köröknek legnagyobb és egyöntetű rokonszenvével találkozott. Javaslatuk a következő volt: A tengelyhatalmak leverése után egy a Népszövetséghez hasonló szervet kell alkotni Európában, azzal a különbséggel, hogy ennek az uj alakulatnak olyan hatalmat kell rendelkezésére bocsátani, hogy akaratát az egyes tagállamok szuverenitásának rovására is érvényesíthesse. Azt kivánták, hogy ne csak politikai, hanem gazdasági szövetség is legyen, mely a célszerűségnek megfelelő "tervgazdaságot" honosítana meg, kiküszöbölve az egészségtelen versenyt az egyes országok közt és egységesítve a többi földrész felé irányuló kivitelt. Anglia és Franciaország "örökös" szövetségének kellett volna a Konfederáció magját képezni és működését irányítani. Mindezeket a terveket szétroncsolta Hitler váratlan támadása 21