Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)

1941-05-01 / 2. szám

nését kéri, mert nem tudja kibetüzni, hogy Izidor vagy Izidora volt-e az illető. Te erre ijedten hivatkozol arra, hogy ez az úr már valószínűleg nem él, ha él sem tudod, hogy merre és ha tudnád, akkor sem hihető el, hogy hajlandó volna kedvedért eljönni. Azonkívül igyekezed öt arra a kulturhistóriai tényre rábeszélni, hogy a vallásodon levő emberek inkább kedvelik az Izidor mint az Izidora nevet. De minden hiába. Csak egy fagyos tekintetet és: "Úgy gondolja?” választ kapsz, minek hidegétől megdermedve elhallgatsz és önmagadba merülve eltöprengsz a könnyelműség következményein ...

Ezek az emlékek mind, mind pillanatok alatt felrémlenek agyadban, ahogyan a hajó ingadozását ügyesen egyensúlyozó urat nézed. De kritikus eszed azonnal megingat bizonyosságodban: nem, ez nem lehet ö, de mindenesetre nagyon hasonlit hozzá. S kivánesiságod nem hagy nyugodni. Megtörve magányod hermetikus falait megismerkedsz hajó és sorstársaiddal, hogy többet tudj meg a titokzatos úrról. De társaid sem tudnak pontos információkkal szolgálni. Van köztük, aki úgy tudja, hogy a nemes ismeretlen méltóságos úr és kereskedelmi tanácsos, aki az óhazának Dél-Amerikával való kereskedelmi kapcsolatait jött megszervezni. De ez a feltevés hamarosan megdől azon a tényen, hogy az illető úr is a harmadik osztályon eszi a makarónit. Ismét más társaidtól, kiknek a vélménye több hitelt éredmel mert ezzel az úrral beszélöviszonyban is állanak, megtudod, bár kissé homályosan és célzásokbán, hogy emlékeid ismerőse, ki igen jószármazású ösnemes és keresztény, szolidaritásból vándorolt ki és osztja meg az emigráció harmadik osztályát. Ennyi emberi jóságtól meghatódva kifejezed a kívánságodat, hogy szeretnél véle személyesen is megismerkedni. Es kívánságod teljesítve lesz. Másnap bemutatnak néki és miközben ö erélyesen megrázva kezedet akkorát ránt rajtad, hogy te kénytelen vagy előre hajolni és egyensúlyod megőrzése végett bokádat összecsapni, ö ezt az ilyen tiszteletadáshoz hozzászokott jótékony mosollyal fogadja és egy y-nal végződő nevet mond. Mire te szemérmesen és halkan azt rebeged, hogy: Grün. Erre kissé gyanús szemmel néz rád és szemmelláthatólag furcsálja, bizarr keleti nevedet, de látva gyermeki odaadásodat bizalmatlansága hamarosan felenged és te barátságosan elbeszélgetsz vele. Társalgásaid során kiderül, hogy bár ö nem egy azzal az illető úrral, kinek emlékét te olyan állhatatosan őrizted meg agyadban, de azt ismeri és mint kedves barátját (a barát szó rr-eit különösen meghatott raccsolással ejtette ki), sokra becsüli. Azután továbbfolytatva jónak Ígérkezett barátságotokat elbeszélgettek a világ mai állásáról, a politikai helyzetről, hazátokban megeső egyensúly- törvényekről. Es ö ezekkel szemben szigorú és határozott nézeteket nyilvánít. Bár a nácizmust és ami ma otthon történik ö sem helyesli teljesen- jelenti ki-viszont az tagadhatatlan, hogÿ a zsidók között sok a destruktiv elem, ám a rendes zsi12