Üzenet, 1941 (1. évfolyam, 1-6. szám)
1941-03-01 / 1. szám
rukat és a veszélyek még csak megacélozták erejét. Mindig újabb és újabb erővel terjeszkedett és a kin és a szenvedés csak táplálni látszott kimeríthetetlen vitalitását. A város mindent magába zárt. Palotái mellett kunyhók és nyomortanyák húzódtak meg, fényes utcáit keskeny sikátorok váltották fel, ahol a szegénység, a nyomor, a bűn és a betegség uralkodott. Es a Város megélte az uj időket. A huszadik század civilizációja teljesen birtokába vette a várost. Belvárosából eltűntek a Kolónia csipkés ablaku, erkélyes házai s karcsú felhőkarcolók meredtek az ég felé. A műhelyekből sokkéményü gyárak lettek. Es Dona Inès de Suárez utódai már nem lovon járnak, hanem merész vonalú autókon suhannak el kelletve ősanyjuktól örökölt szépségüket. Es az egykori kapitányok leszármazottai nem véres harcban, hanem jól fütött bankokban, üzletekben és gyárakban mérik össze erejüket. De a Város mint éhes állat többet és többet nyel el a zöld mezőkből és egyre kijjebb és kijjebb tolja végnélküli cuadráit... Es négyszázadik évfordulóján ifjabban és erősebben mint valaha köszönti alapitóját. Éjszaka végig suhan a Városon a Hóditónak lovas alakja. Es az ezeréletü Város pillanatra megállítja ritmusát. Az utcák köbilincseik alatt megemlékeznek arról, hogy egykor büszke harcosok lovai tapostak rajtuk. Megdobban a föld és felidézi az időt, amikor szabadon a felhőkarcolók és viskók kő és fa tömegeitől farkasszemet nézett a csillagokkal. Egy pillanat csak az egész, a járókelők talán észre sem veszik a néma tiszteletadást. Az Alapitó alakja újra eltűnik a hegyek mögött és a Város tovább folytatja megállíthatatlan ritmusú életét. Már nem Santiago városa, hanem a Nagyváros a maga külön életével, embereivel, utcáival s házaival: tele kacajjal és könnyel, kiismerhetetlen bánattal, ideges örömmel, tele szenvedéssel és vérrel... Görög Erzsi. Magyarország és a Háború A csilei magyar kolónia túlnyomó nagy részét itt érte a háború kitörése; a háború kihatásait és fejleményeit csak újságcikkek révén ismertük meg. De bármennyire is tudtuk, hogy a kialakuló nagy világkonfliktus elhatározó döntései Londonban, Berlinben, Washingtonban és a többi nagyhatalmak fővárosaiban esnek, a legnagyobb feszültséggel mégis a Budapestről érkező híreket vártuk. Mindenki előtt ismeretesek voltak azok a közeli kapcsolatok, melyek az utóbbi években Magyarország és Németország között kialakultak, ezért nagy megnyugvással vettük tudomásul Magyarország semlegességét. 10