Útitárs, 1994 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1994 / 5. szám
ISSN 0500-795-X MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP xxxviii.évfolyam 1994. 5. szám Vajta Vilmos: MI A HIT? Isten igazságának nem kiegészítése a hit. "Hitből" élni nem jelent emberhez szóló követelményt, mely úgyszólván Isten cselekvésének megfelelő magatartás lenne. Mert a hit nem cselekedet jellegű. A bit annak elfogadása és elismerése, hogy Isten bevonta az embert megigazító és megelevenítő cselekedetébe, amikor Jézusban emberré lett. "Én azért jöttem, hogy életük legyen, sőt bőségben éljenek" (Jn 10,10). A Biblia teljes üzenete - ugyanúgy, mint a ma hangzó igehirdetés - az emberre irányul, mint aki máris részese Isten szeretetének. "Ezek pedig azért vannak megírva, hogy higgyétek: Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és e hitben életetek legyen az ő nevében" (Jn 20,31). Ezen a ponton a megelevenítő hitre fényt vethetünk azáltal, hogy egymással ellentétbe állítjuk Isten igazságát a törvény cselekedetei általi igazsággal. Éppen ezt akarja Pál apostol megvilágítani, amikor Rm 1,17-ben Habakuk prófétát idézi (2,4) és a prófétai szót Isten Krisztusban kinyilatkoztatott evangéliumával interpretálja. Még nyilvánvalóbbá teszi Pál a törvény általi megigazítással fennálló ellentétet, amikor a hit megelevenítő jellegére ismételten utal. Gál 3,11-12-ben olvassuk: "Az pedig, hogy törvény által senki sem igazul meg az Isten előtt, világos, mert a bit által igaz ember fog élni. A törvény pedig nem hitből van, hanem aki cselekszi, az fog élni általa (3Móz 18,5).” Az apostol tehát elutasítja a zsinagóga magyarázatát, mely a törvény cselekedeteinek teljesítménye által ígéri az embernek, hogy az igaz élet részesévé válhat. Krisztusban Isten hit által megigazító igazsága nyilatkozik meg. Ennek megfelelően az ószövetségi igék, melyekben az élet ígérete a parancsolatok betöltésével van egybekötve, szükségszerűen a törvény ígéretének az evangéliumban való betöltése által válnak érthetővé. Krisztus emberré létele, halála és feltámadása a törvény ígéretének betöltése. Ez az az örömhír, mely új szövetséget hirdet, egyedül hitből, a törvény cselekedeteitől függetlenül. Pál apostol természetesen megvédi magát azon gyanúval szemben, mintha elvetné a törvényt. Ellenkezőleg: megtartja és megerősíti, de mint olyant, mely Krisztusról szóló ígéretet tartalmaz. Figyeljünk Rm 3,21 k. és 27-31 ellenvetéseire: "Most pedig a törvény nélkül tette nyilvánvalóvá igazságát, amelyről bizonyságot tesznek a törvény és a próféták. Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által mindenki számára, aki hisz... Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedetek által? Nem, hanem a hit "törvénye" által. Hiszen azt tartjuk, hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül. Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony, a pogányoké is; mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent pedig hit által. Érvénytelenné tesszük tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek. " Ha a Krisztus által hitből történő megigazítást vesszük alapul, akkor nyilvánvaló, hogy az ember cselekvő élete nem csak lazán összefüggő ezzel, hanem szorosan hozzátartozik, benne rejlik. Ez új szemszögből világíthatja meg azt a kétkedő kérdést, hogy a hit általi megigazítás ellenére van-e helye a cselekedeteknek? A kérdést nem a reformáció idején vetették fel az evangélium magyarázatára vonatkozólag. Pál apostolnak számot kellett adnia a többi apostolok előtt arról az evangéliumról, melyet a pogányok között a törvény cselekedeteinek mellőzésével hirdetett. Meggyőzte a tekintélyes apostoltársait evangéliumának igazsága és azon szabadság felől, "melyet Krisztus Jézusban kaptunk". Csel 15,1-30 és Gál 2,1-14 beszámol a jeruzsálemi együttlétről, melyen az apostoli kézszorítás a kegyelem felismerését és a testvéri közösség megerősítését jelzi. Ez utóbbi fogalom a magyar bibliafordításban színtelenül eltűnik, pedig a közösség napjainkig az egyház egységének kulcs-fogalmaként meghonosult. Ezzel az apostoli tisztázódással Pál elhárította a legalizmus veszélyét a kereszténység tanításából. Erre támaszkodhatott a reformáció is. "Hitből fakadó élet" (részlet) ********************************************************************************************************************** "Az igazságból is bálvány lehet, hiszen szeretet nélkül nem lehet Istené." (Blaise Pascal) ********************************************************************************************************************** AZ IGAZ EMBER PEDIG HITBŐL ÉL Rm 1,17
