Útitárs, 1993 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám
KONFERENCIA - ŐRANGYALLAL Beszámoló a 34.Ifjúsági Konferenciáról A 34. európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia majdcsak 100-ra tehető résztvevői között sok olyan volt, aki fényképezőgépével egy-egy emlékezetes pillanatot megörökített.. Szép lenne ezek összegyűjtése és az UTTTÁRS lapjain való közlése. Ez azonban nehezen megvalósítható és - főleg - sok hónapot igénybevevő feladat lenne, hiszen nagyszombaton vagy húsvét reggelén legalább 11 országnak talán két- vagy háromszorannyi városába szóródtak szét az 1993. esztendő konferenciázói. A HELYRŐL "Már sok konferencián vettem részt, de elmondhatom, ilyen elhelyezésünk ritkán volt!” - hangzott sokak első kijelentése. Valóban, a bünsdorfi egyházi üdülő szinte egyedülálló a hasonló konferenciai központok sorában. A központi épületen kívül hat egyemeletes, dupla villaszerű lakóházból áll, amelyek Jákob 12 fiának a nevét viselik. A telepet a Wittensee nevű tótól csak egy út választja el. Sok szép sétát lehet tenni a tó környékén, vagy az üdülőtől dél felé haladó, az Északi és Keleti tengereket összekötő, széles és mély, tengeri hajók által is használható csatorna partján. A RÉSZTVEVŐKRŐL "Kik vannak már itt, kiket várunk még?" volt az érkezők első kérdése a rendezőség tagjai felé. A kérdés első részére könnyű volt megadni a feleletet, a másodikra annál nehezebben. Ez sokszor így hangzott: "Igen soknál - főleg a meghívottaknál - csak azt tudjuk, hogy szeretnének jönni, de fogalmunk sincs, hogy mikor és hova érkeznek!" Első pillanatra mindez sok gondot okozott, de a rendezők (és sok gépkocsival rendelkező résztvevő) segítségével sikerült minden jelentkezettet vagy Kiéiben vagy Rendsburgban megtalálni és Bünsdorfba szállítani. A nagyheti találkozók nevében az "európai" szó hosszú ideig csak azt jelentette, hogy "nyugat- vagy észak-európai". Vagy öt éve ez megváltozott. Már nem csak többen jöttek Magyarországról is, de részvételükről otthon nyilvánosan be is számolhattak. 1991-ben már erdélyieket is üdvözölhettünk, idén - először - hat Szlovákiából jöttét és egy kárpátaljai fiatalembert, tíz Erdélyből és hat Magyarországról érkezett részvevő mellett. A többiek Angliából, Hollandiából, Németországból, Novégiából, Olaszországból, Svájcból és Svédországból utaztak a konferenciára. A többség 30 év alatti fiatal volt, sőt volt egy gyerekcsoport is, amelynek külön programja volt. ISTEN IGÉJE A KONFERENCIÁN "Milyen jó, hogy szép kápolna van a főépületben!" - kiáltott fel valaki egyik reggel. Használtuk is kápolnánkat! Ott tartottuk a megnyitó istentiszteletet virágvasárnap délelőttjén, ifj. Joób Oliver stockholmi teológus hirdette az Igét, a liturgiát Varga Pál ifjúsági lelkész vezette. Minden nap ott volt a reggeli előtti imaóra, nagycsütörtökön a virrasztás (vigília), amelynek keretében a fiatalok, énekbetétekkel, felolvasták Máté evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét, majd másnap reggel az úvacsorai előkészítő is, ezt Tüski Márti egyetemista tartotta. A nagypénteki istentiszteleten Berde László székelyudvarhelyi lelkipásztor prédikált, az úvacsorát e beszámoló írójával együtt osztotta. Az istentiszteleten az első nap megalakult 30 tagú énekkar énekelt, Gárdonyi Zsolt würzburgi professzor vezetésével. A professzor szép orgonahangversenyt is tartott a Friedrichstadt-i evangélikus templomban. A napi programot minden este a fiatalok Miatyánkról szóló esti áhítata zárta. Ha Isten igéjéről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a reggeli után, naponta tartott bibliai tanulmányokról, amelyek a jövőre vonatkozó bibliai igék magyarázásából álltak. Ezek szolgálatát Varga Pál, Fodor László, Weisz Jenő, B. Kellner Ilona, Tüski Istvánná és Závodi Emese lelkészek végezték. A záróáhítatot két szigorló orvos tartotta. A JÖVŐ KERESÉSE "Nem értem, hogy miért nem lát sok fiatal "fantáziát" a jövőben? Amikor az én korosztályom volt fiatal, sokkal nehezebb körülmények közt éltünk és a jövő nem Ígért semmi biztatót!" - hangzott el a kérdés a főtémát, illetőleg az azt megvilágító egyik előadást megbeszélő munkacsoportok egyikében ("Az eljövendőt keressük" Zsid 13,14b). Melyek voltak ezek az előadások, kik tartották azokat? "Reménységünk alapja" (Joób Olivér, Svájc); "Hova tart az egyház?" (Varga Pál, Németország, felhasználva Gémes István tanulmányát); "A világ jövője" (dr. Szécsey Béla, Magyarország); "Felelősségünk az egyházban" (Kiss Szabolcs, Olaszország); "A jövendőt keressük - helyzetkép és kilátások egy kémikus szemével" (Bereznai Tamás, Németország); és "Felelősségünk a világban", (dr. Hermán János, Hollandia). ISMERETI ERJESZTŐ PROGRAM Az esti műsorok témája és jellege napról-napra változott. Előadásokat és rendezvényeket élvezhettünk: ”Szerelem-téma a magyar népdalokban" (Szente Imre, Stockholm) - "Karizmatikus mozgalom" (Gémes Pál) - "Egyházi énekeink története" - ''házihangverseny'', amelyen konferenciai énekkarunk mellett énekesek, zenészek, szavalok szerepeltek nagy sikerrel - nagypénteken "Irodalmi estöt szereplő előadta Cs.Szabó László hangjátékát, a "Gyávák"-at. Mindezenkívül egy magyarországi video megtekintése az odakerült menekültek között végzett humanitárius munkáról, és a kulturális igényeket kielégítő kirándulás a holland telepesek által 1621- ben épített Friedrichstadt-ba. MIRE EMLÉKEZNEK MAJD? Erre a kérdésre a hazaindulók legtöbbje ezt felelte volna: "Arra, hogy mindegyikünknek volt "őrangyala" és, hogy mi magunk is "őrangyala" lehettünk valakinek! Ez jelképes beszédnek látszik, pedig nagyon egyszerű elgondoláson alapul. A konferencia első napján minden résztvevő nevét felírták egy kis lapra. Ezekből mindenki húzott egyet és, akinek a nevét kihúzta, annak ő volt az "őrangyala". Ezt azonban nem volt szabad pártfogoltjával közölni, hanem a hét során, anélkül, hogy az illető felismerte volna, különösen sok kedvességet kellett a reábízott iránt mutatni. Ennek az "elrejtett" kedvességnek különféle megnyilatkozásai lehettek és így nem csoda, ha az egész konferenciát igen kedves hangulat jellemezte. Ezért érthető egy, már sok nagyheti konferencián jelen volt résztvevő kijelentése: "Elmondhatom azt, hogy az általam átélt nagyheti konferenciák között az ideit a legjobbak közé sorolhatom1" Pósfav György Négysorosok Áprily Lajos: "Akarsz-e fényt?" c.kötetéből. A NÖVEKEDŐ FÉNYHEZ Ó, győzni fogsz! Fagy árthat, űzhet, ölhet: te fény vagy, és a fénynek győzni kell. Naponta érzem pezsdülő erődet, varázsától tágul a téli mell. MENEDÉK Megnőtt a fény. Nyírsátorodba ülj, nyírvesszővel kergesd a bút s derülj. Zenére szomjaztál? Most idd a dalt: pinty füttye szoprán, rigó füttye alt. FÉNYLIK A HEGY Tegnap még csak mosolygott. Most nevet. Ha felmennék, fény záporozna rám Tenyerembe kítenném szívemet s a nap felé magasra tartanám.