Útitárs, 1993 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám
ÚT/TfíHS "...a föld végső határáig" (4) BIBLIAFORDÍTÁS MONGÓLIA SZÁMÁRA Mongóliában, ebben a volt Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közé beékelődött nagy területű országban, sok más országhoz hasonlóan, szintén összeomlott a marxista-leninista diktatúra 1990 elején. 70 év után először lett helye a vallás- és véleményszabadságnak. Ugyanabban az évben jelent meg az Újtestámentum a Mongóliában leginkább használt mongol nyelven, amelynek khalka a neve, még hozzá Mongólia fővárosában, Ulan Bator-ban. Ennek azonban hosszú és különös története volt. Huszonöt évvel ezelőtt egy John Gibbens nevű fiatal angol férfi olvasmányai során azzal a gondolattal kezdett foglalkozni, hogy Mongólia egy vállalkozó szellemű keresztény ember számára komoly és izgalmas feladatot nyújthat. Egy bibliakörben szerzett ismerőse az angol külügyminisztériumban dolgozott, s egy nap arról számolhatott be, hogy megkeresés érkezett a külügyminisztériumhoz az akkor még kommunista Mongol Tudományos Akadémiától (!), tudnak-e valahol Angliában egy khalka nyelvű Újtestámentumot szerezni. Az angol külügyminisztérium sajnálattal kellett közölje, hogy ilyen könyv sehol Angliában nem található. Gibbens viszont ezt a meglepő eseményt isteni űjjmutatásként fogta fel, s elhatározta, elkezd tanulni mongolul, hogy lefordíthassa khalka nyelvre az Újtestámentumot. Sikerült találnia egy olyan egyetemet, ahol mongol nyelveket is tanítottak, s néhány év alatt olyan jól elsajátította a főnyelvet, hogy mongol állami ösztöndíjat kapott az Ulan Bator-i egyetemre. A tanároknak imponált, milyen jól megtanulta nyelvüket Gibbens. Egy idő után megkérdezte, lefordíthat-e egy kis könyvet, egy Márk nevű szerzőtől, khalka-ra. A cenzúra alighanem úgy gondolta, hogy a könyv ("Mark’s Book") Marx Károlytól származhat (Marx’ Book), mert megadták neki az engedélyt. Ezzel megindult Márk evangéliumának fordítása - Mongólia fővárosának kellős közepén. Mikor ösztöndíjának letelte után néhány évvel Gibbens ismét visszatért Ulan Bator-ba, megismerkedett egy vele egyidős mongol egyetemistanővel, aki hajlandó volt nyelvileg ellenőrizni "Márk könyvének" khalka fordítását, ha cserébe angol órákat kaphat Gibbenstől. Az egyetemista, akinek Altanchimeg, vagy rövidítve Alta volt a neve, sziorú ateista környezetben nőtt fel, s hamarosan ele is únt azokba a "mesékbe", amelyeket "Márk könyve" tartalmazott. Viszont elkezdte olvasni a Bibliát, oroszul. A népköztársaságban a khalka nyelvet cirill betűkkel írták, tehát maga az orosz abc már ezért sem okozott problémát. Ekkor viszont komolyan felkelt az érdeklődése ennek a könyvnek a tartalma iránt, s a vége az lett, hogy keresztény hitre jutott. A titkosrendőrség figyelmét nem kerülte el, hogy a nyelvórákon mivel is foglalkozik Gibbens és Alta. 1980-ban mindkettőjüket letartóztatták. Gibbenst, mint angol állampolgárt, néhány napon belül kiutasították, Altát viszont erős ellenőrzés alá vetették, hiszen államellenes működésben vett részt. Persze ekkor már "késő volt", meggyőződését nem volt hajlandó feladni. Állását elvesztette, szerencsére családja nem tagadta ki, bár nem tudták megérteni makacsságát, hogy nem akarja ateistának vallani magát. Később azt mondta magáról, hogy Mongólia keresztényeinek száz százalékát üldözték, - mert tudomása szerint ő volt az egyetlen Mongóliában, aki kereszténynek vallotta magát. Ebben az időben ez az ország volt "Ázsia Albániája", azzal a különbséggel, hogy Mongóliában tényleg nem voltak keresztények, Albánia viszont csak állította, hogy ott minden vallást kiirtottak. Közel nyolc éven át, legnagyobbrészt már Gorbacsov és a glasznoszty előtt, az orosznyelvű Biblia és az orosznyelvű keresztény rádióadások voltak - Gibbens levelei mellett - egyetlen segítsége abban, hogy hite és meggyőződése mellett kitartson. De az angolórák és khalka-órák alatt több, mint barátság fejlődött ki Gibbens és Alta között. 1987- ben Gibbens végre ismét kapott beutazási engedélyt Mongóliába, hogy feleségül vehesse Altát. Ehhez persze angol diplomáciai ügyességre is szükség volt. Anglia azon kevés nyugati országok egyike volt, amely kapcsolatot tartott fenn Ulan Bator-ral, s mikor egy brit parlamenti képviselő is elővette a dolgot, a mongol hatóságok jónak látták beadni a derekukat. Nemcsak, hogy beengedték Gibbenst és kiengedték újdonsült feleségét, de Altától még ünnepélyesen bocsánatot is kértek az elbánás miatt, amelyben részesítették. Ekkor már virágzott a glasznoszty, Ulan Bator-ban is. Angliába érkezve, a házaspár folytatta a bibliafordítás munkáját, amelyet a nyolc évi távoliét alatt Gibbens egyedül végzett. Az egész Újtestámentum khalka fordítása épp akkorra lett kész, mire Mongólia is búcsút vett a népi demokráciától. 1990 augusztusában egy Hong-Kong-i nyomda elkészült a nyomással, s már Ulan Bator-ban jelent meg az első kiadás. A rákövetkező nyáron Gibbensék visszaköltöztek Ulan Bator-ba, s most már ott folytatják az Ótestamentum és a keresztény irodalom fordítását. A mongóliai kisebbségek is értik a khalka nyelvet, s így azt lehet mondani, hogy a Bibliának legalább egyik része egész Mongólia számára hozzáférhetővé lett. Terray László A szerkesztőség új postai irányítószáma: D-74321
