Útitárs, 1992 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám
MELLESLEG... Szilveszter Képleleplezés Megemlékezés D. Leskó Béla szolgálatáról Szilveszterhez - a legtöbb országban - a vidámság, a mulatás tartozik. Pedig a történelembe fájdalom révén vonult be Szilveszter megünneplése. Ezen a napon volt a nyolcnapos Názáreti Jézus »templomi bemutatása«, azaz a zsidó rítus szerinti körülmetélése. Ez a rítus a történelemben nagyon messzire nyúlik vissza. Isten parancsára hajtotta végre fián és szolgáin Ábrahám, s ez lett Istennel való szövetsége külső jele. Máig is nyolcnaposán végzik el ezt a szertartást minden zsidó fiúgyermeken. Kb. olyan jelentőségű ez, mint a keresztyénségben a keresztelés, s alkalom arra, hogy nevet kapjon a gyermek s fölvegyék a zsidó hitközösségbe. A Szilveszter-napnak ezt a vallási hátterét mi régen elfelejtettük. A mai Izráelben szó se lehet Szilveszter napja megünnepléséről. Minden évben megfenyegetik a túlkegyes zsidók a hoteleseket, hogy működési engedélyüket kockáztatják, ha szilveszteri bált mernek rendezni. Ezt úgy kerülhetik ki a hotelesek, ha »egészen véletlenül« már december 31-én éjjel kezdik pezsgőpartyjaikat, amelyek átnyúlnak január 1-ére. Addig u. i. semmit nem tehetnek a kegyes zsidók, amíg a hirdetésekben a »Szilveszter« szó elő nem fordul. Persze Izráelben is a »keresztyén« naptár van használatban. Hogy a »keresztyén« szót ne kelljen használni, a zsidók »a népek naptáráról« beszélnek. A világszerte használatos kalendárium Izraelben nem a hivatalos időmérő. A zsidó naptár a holdhoz - és nem a naphoz - igazodik és egyáltalán, egyike a világ legrégibb kalendáriumainak. Néhány hónapnevet már Mózes 5 könyve is említ. Mivel a holdon tájékozódik, ezért 28 naposak a hónapok. így bizonyos, évszakokhoz kötődő ünnepek - pl. az aratási hálaadó - teljesen eltolódnának. A keresztyénségben használatos gregoriánus naptár ezt elegánsan úgy oldja meg, hogy 30 és 31-napos hónapokat alkotott, ezenkívül pedig februárban megtörténhet a még szükséges kiegyenlítés. A zsidó naptárszerkesztők is hasonlóan jártak el. Néhány évenként egy egész »póthónapot« iktatnak be. így lesz egy A és egy B Adar-hónap, s az évnek ilyen formán 12 helyett 13 hónapja. Az iszlám szintén holdkalendáriumot használ, ezért is tolódik el minden évben a böjti hónap, a Ramadan. (németből) Vasárnap, 1991 szeptember 29-én, szépszámú gyülekezet jelenlétében került sor a »Krisztus Keresztje« gyülekezet Amenábar utcai templomában (Buenos Aires, Argentina) D. Leskó Béla evangélikus lelkésznek, az egyházközség első lelkipásztora arcképének leleplezésére. Az ünnepséget úrvacsoraosztással egybekapcsolt istentisztelet vezette be, amelynek az oltári szolgálatát dr. Hefty László lelkész végezte. Az ünnepi istentisztelet igehirdetője Leskó Béla jóbarátja, a jelenleg Genfben élő dr. Pósfay György evangélikus lelkész volt. Az istentisztelet befejezése után került sor D. Leskó Bélát az íróasztala mellett ülve megörökítő, felnagyított fényképe leleplezésére, amelyet a gyülekezet mostani lelkésze végzett el a Nőicsoport kezdeményezésére, hiszen ez a csoport vállalta az ünnepség megrendezését és adományozta a képet. Majd Pósfay György szólt az 1940 és 1950 közti évtizedről, amelyet, mint soproni diák, budapesti segédlelkész, majd svédországi ösztöndíjas az elhunyttal egy városban vagy vele való közös munkában töltött el, kiemelve azokat az élményeket, amelyek együttes cserkészmunkájukban mindkettőjük életét gazdagították. Ezt követően az egybegyűltek az elhúnyt lelkipásztor szavait hallhatták arról a hangszalagról, amely a tiszteletére, 1987-ben rendezett búcsúösszejövetelen készült. Ezután dr. Hefty László, közvetlen utódja, értékelte D. Leskó Béla lelkipásztori, tanári és egyéb szolgálatait, rámutatva az el-Imádkozzunk! Szólj hozzánk, Urunk, Rád hallgatunk. Emberek csak holt betűket tanítanak, ám azok értelmét Te nyitod meg nekünk. Ne engedd, hogy szavad ítéletünkre váljon, azáltal, hogy bár halljuk, de nem cselekedjük; hogy tudásunk nagy, de a szeretetünk csekély; hogy hisszük igédet, de nem engedelmeskedünk neki. Ámen. (Kempeni Tamás) Az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia 33. nagyheti találkozóját 1992 április 12-18 között tartja a Frankfurttól északra fekvő Bodenrod-i egyházi üdülőben. A konferencia témája: KEGYELEMBŐL ÉLÜNK Részvételi díj 270,-DM. A jelentkezőknek programot és útbaigazítást küldünk. A konferencia bankszámlája: Elisabeth Szúnyog, Evang. Kreditgenossenschaft EG. Stuttgart, BLZ 60060606, Konto Nr. 130476773. Jelentkezés az alábbi cimek egyikén: Ilona Keller Erzsébet Szúnyog Mariagatan 9/2 Brühlstraße 4 S-172 30 Sundbyberg D-7000 Stuttgart 80 húnyt azon lelki kincseire, talentumaira, amelyek révén le tudta győzni hányatott élete nehézségeit. Ezekről szólva, megemlékezett szeretett feleségéről, Éva asszonyról, akinek a jelenlevők levelet küldtek az emlékünnepélyről. A délutánt vetítettképes előadás fejezte be dr. Pósfay György összeállításában, »Állomások« címmel. Szavait és bemutatott képeit, valamint igehirdetését a helyi lelkész és dr. zilahi Sebess Jenőné köszönték meg az egybegyűltek nevében, ő viszont megköszönte a testvéregyházak és más magyar szervezetek és egyesületek kiküldötteinek a jelenlétét, biztatva őket az összefogásra és a keresztyénség és a magyarság szolgálatára. y. y. Finn kitüntetés magyar evangélikus lelkésznek Mauno Koivisto, a Finn Köztársaság elnöke, Csepregi Béla, 77, evangélikus lelkésznek, aki a finn-magyar kapcsolatok építésén több mint 50 esztendőn keresztül munkálkodott, a Finn Fehér Rózsa Lovagrend l. osztályának kitüntetését adományozta. Csepregi a pécsi egyetem Sopronban működő Evangélikus Hittudományi Karán finn ösztöndíjasokkal az 1930-as években ismerkedett meg, 1938-39-ben a Helsinki Egyetem ösztöndíjasaként maga is teológiai és néprajzi tanulmányokat folytatott, melyeket a téli háború kitörésének veszélye miatt volt kénytelen abbahagyni, s Magyarországra viszszatérni. Csepregi a magyar népfőiskolái munka kifejlesztői között töltött be jelentős szerepet, felhasználva a finn népfőiskolákon szerzett tapasztalatait. Majd egyháza evangelizációs munkáját vezette, hitébresztő lapjában, az Elő Víz-ben folyamatosan finn tárgyú írásokat és fordításokat jelentetve meg. Csepregit 1953-ban politikai okokból Budapestről a félreeső Sárszentlőrincre helyezték lelkipásztornak, ahol 1986-ban történt nyugdíjba menéséig végezte szolgálatát. Magyarország demokratikus köztársasággá alakulása és az egyházi vezetés megváltozása után Csepregi újra folytathatta evangelizációs munkáját. Csepregi finn-barátsága családjában is meggyökerezett, Márta leánya magyar lektorként működött a Helsinki Egyetemen. Zoltán fia pedig finn nyelvet is tanít a Fasori Gimnáziumban Budapesten. Risto Hyvárinen finn nagykövet bensőséges ünnepség keretében adta át a magas kitüntetést Csepregi lelkésznek január 3-án, Budapesten. (Helsingin Sanomat) Az ÚTIT ARS szívesen áll a gratulálok sorába! ,
