Útitárs, 1991 (35. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám
ISSN 0500-795 X UT/TfífíS MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP Biztonság - bizonyosság Első pillanatra felcsillan a szemünk: B.U.É.K. áll a karikatúrán. Polgári, kedves na és igen elkoptatott mondat jól ismert kezdőbetűi ezek: boldog új évet kívánunk/kívánok. Szerkesztőségünk is szívesen ad helyet a négy betűnek (hiszen az évvégi számunkból kimaradt a boldog ünnep- és évköszöntés, amiért bocsánatot is kérünk!) és vele minden jót kíván 1991-re minden kedves olvasójának, terjesztőjének és munkatársának. Többen közülünk azt is tudják, hogy a négy betű más, négy szóból álló mondatot is jelenthet: bízzad újra életedet Krisztusra! Mi tagadás, hogy ehhez a kívánsághoz is szívesen csatlakozunk. Eszünkbe jut Jairus leánya (Mt 9,18) vagy a római százados fia (Jn 4,51) esete, vagy éppen a holdkóros fiú meggyógyítása. »Bízzál, leányom, a te bizalmad (hited) megtartott« (Lk 8,48). »Bízzál, a te fiad él!« »Bízzál, megbocsáttattak a te bűneid« (Mt. 9,2) - ilyen és hasonló mondatai az Úrnak azt a jogosult reményt kelthetik bennünk, hogy érdemes rábíznunk magunkat. Akinek már tapasztalatai vannak Vele, az mondja, hirdesse, vallja meg, hogy mennyire nem csalódott, amikor rábízta az életét! Aki még nem tett próbát, azt csak biztatni lehet és kell. Olyan világban, amikor szinte le akarnak szoktatni bennünket a bizalomról, jó arra fölfigyelni, hogy van valaki, aki még bizalomra méltó. Közelebbről megnézve persze igen gonosznak tűnik a karikatúránk. Hiszen bekötött szemű emberke tib-lábol ott a magasban, aki nem látja, nem is láthatja, hogy a B.U.É.K. sima, egyenes pályáján milyen mélységek tátonganak. Mert az U legmélyebb verme ugyanolyan veszélyes az emberkének, akár a K egyre szűkülő szakadéka. Sőt-ha túljutna az U mélységén - még az É ékezetakadályába is belebotolhatna. Mekkora gonoszság! Csaknem a szadizmust súrolja ez a karikaturista! S mindezt egy keresztyén lap le is közli? Mégis ajánljuk további meditálásra ezt a rajzot! Mégpedig három szempont miatt. Mindenekelőtt tudatosítani akarja bennünk azt a felelősséget, amelyet szinte nem is érzünk már, ha valakinek boldog újévet kívánunk. Igen, elkopott ez a mondat, elnyúztuk és elértéktelenítettük. Mert nem kerül semmibe. Akárcsak a »hogy vagy?« nagyon sokszori elmormolása. Mert, ugyebár, mi lenne, hogyha az így megkérdezett őszintén azt mondaná, hogy nem jól és elsorolná mindé búját-baját? Hogy pl. ezt az utóbbi hónapokban már senki se kérdezte tőle őszintén. Vagy, hogy az én arcomon is csak azt látta, hogy nem vagyok olyan nagyon kiváncsi a válaszára. Vagy, hogy fáj valamije, de hát ilyen futólagos kérdezőknek hogy is hozakodjon elő a bajával? Ne mondd felszínesen, ne kívánj olyat, amivel igazán keveset tud kezdeni a másik! Hiszen az ő útján vermek, szakadékok is vannak. S hogy ő azt boldogságnak érzi-e majd, ha mégis beleesik? Másodsorban nem tagadhatjuk, hogy sok minden előfordulhat velünk addig, míg majd az 1991-es kalendárium utolsó lapját is leszakítjuk! Nagy realizmus van abban, hogy a karikatúránk kis embere remeg, roggyant lábakkal és előrenyujtott tapogatódzó kézzel próbálja kitapintani az előtte levő útszakaszt. Hát nem felel ez meg a valóságos helyzetünknek? Ebben az országban több mint 10 ezer ember nem tért vissza az év folyamán útjáról, mert a közlekedés molochja áldozata lett. Pedig valószínűleg valamennyinek 1989 szilveszterén boldog újévet kívántak! Felszínesen és szabványosan. Félmillió katonát vontak össze a Perzsa öbölben. Vajon kinek lesz boldog 1991-e? A diktátorától szenvedő és azt csaknem imádó irakiaknak vagy a fegyverhasználat nélkül elvonuló nemzetközi hadaknak? Szabad lesz-e Kuvait népe vagy megint csak beletörődünk a szabadság újabb megcsúfolásába? Abbahagyj a-e Izrael arab lakossága méltatlan gyötrését és mikor válik újra testvérré a zsidó és az arab? Csoda-e, ha inog a térd, reszketve tapogatódznak a kezek és minden idegszálunk remeg 1991 elején is? Mert, jaj, sok a buktató. Sok a csapda. Jaj, bele ne ess, emberke! Harmadsorban szót kell még ejtenünk a kisember bekötött szeméről. Mit jelentsen ez? Valami végzetszerűséget jelent az, hogy az útját még csak---------»
