Útitárs, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 6. szám
ISSN 0500-795 X MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP xxxiv. évfolyam 1990.6. szám Ausztráliai agyagbetlehem Hat ember meg két állat áll félkörben a betlehemi újszülött durvánácsolt ágyacskája körül. Nézzük őket jobbról kezdve! Azt gondolom, hogy juhász a legszélső, mért amolyan juhászbotot tart a vállán és csavartszarvú bárány van előtte. Alázatos meghajlása, lapos sapkája is arra utal, hogy egyszerű emberről van szó. - A másodikat a sima ruhája, az előkelőbb sapkája, a kézben tartott ajándékféléje a »napkeleti bölcsek«, a kisdedet látogató mágusok vagy királyok egyikének mutatja. - Hogy a harmadik, a sarokban, ténylegesen király, azt a kezében levő ajándék is mutatja, de főleg a koronája. Látszik, hogy kabátja prémes gallérszegélye is a hatalmasabbak és tehetősebbek közé sorolja. - A negyedik helyen áll a fejkendős Mária, az istengyermek boldog édesanyja, habár az arcáról elsősorban nem is annyira boldogság sugárzik, hanem valami beteljesedés és az- efölött érzett hála. Fejkendője nemcsak a haját teszi szabaddá, hanem ívszerűen védi is a fejét. Ahogy a Szentlélek »beárnyékolta« őt, úgy érezteti ez a fej kendő, hogy Mária továbbra is az Isten oltalma alatt áll. - Jobbra tőle áll József. A kép csak az arcát, nagy szakállát és félig kopasz fejét mutatja. Az arca komoly, talán valamelyest ámuldozó is. Talán még mindig nem tudja megmagyarázni önmagának se ennek a csodálatos születésnek a titkát! - Balról az utolsó ebben az embergyülekezetben nyilván Boldizsár, a fekete király. Legalább is erre utal furcsa hajviselete, no meg fekete bozontos szakálla. Valami dobozt tart a kezében, nyilván az arany-tömjén-mirrha egyike van benne. A király ajándéka a királynak. - Egészen egyedül áll a kakas. Pipiskedéséből öntudat sugárzik. Mintha csak tudná, hogy az újszülött további életében néhány fontos ponton komoly szerepet játszik majd. Vele szemben a bárány fejlógatva áll a pásztora előtt, mintha csak utalás lenne arra a »bárány«-szerepre, amit később a Gyermek magára kell vállaljon: íme az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,29). Nemcsak a megvilágítás teszi, hogy az újszülött van a csoport középpontjában. Joggal, hiszen a hat ember és a két állat önmagában és egyenként is bárhol megtalálható. De itt ennek az Újszülöttnek a tiszteletére jöttek össze. Ezért Ő itt az összekötő kapocs. Többféle értelemben is. A rá és belőle áradó fény Arra utal, Akitől Ő jött. Aki küldte Őt. Akit Ő képviselt ebben a világban. Akivel Ő egynek tudta magát: »én és az Atya egyek vagyunk« - vallotta később, és: »aki engem látott, látta az Atyát«. A hat ember és két állat együttese sem puszta bébi-látás vágyával sereglett össze a betlehemi jászolbölcsőnél: láttuk az Ő csillagát, - mondták a keleti mágusok. Menjünk sietve Betlehembe, hogy lássuk. - így indultak el nyájuk mellől az éjszakai angyali üzenet első meghallói. Mária és József pedig még többet tudnak arról, hogy itt nem földi szerelem gyümölcsét látják maguk előtt: nagy dolgot cselekedett velem a Hatalmas - rebegi Mária - és szent az Ő neve. Nem, többről van itt szó, mint más újszülött kiváncsi mustrálásáról, szülőkkel összehasonlításáról és az újszülött új neve begyakorlásáról. »Itt az Isten köztünk« - ezt látszanak vallani ezek nyolcán, a két állat és a hat ember. Persze lehetetlen nem észrevenni, hogy mennyire kapocs ez a Gyermek hozzájuk is. Ahogy ott fekszik, tulajdonképpen nagyon is emberi formájú. Karocskáival ugyanúgy hadonászik, mint bármely más földi halandó gyermeke. Szájacskája is, mintha sírásra húzódna. De, ami a legfeltűnőbb, az tulajdonképpen a szánalmunkat kiváltó meztelensége ennek a gyermeknek. Ott fekszik a szalmán, ruhátlanul. A bibliai emberteremtés logikája szerint: védtelenül. Kiszolgáltatva. Az embertársaknak. Vajon József és Mária lelki szemei előtt megjelenik-e már az a fiú, akit katonák ütlegelnek, helytartók aláznak meg, csőcselék gúnyol és ő mindezt eltűrni kényszerül? De a kép tulajdonképpeni üzenetét mégis a szemek és a kezek közvetítik a legjobban. ----------->
