Útitárs, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)
1990 / 4. szám
UT/TRR5 LÉGY RÉSEN!- hangzik ma újra a régi cserkészköszöntés. Ez a felszólítás angol eredetiben (Be prepared! »Légy kész!«) a búr háború felderítőinek éberségére figyelmeztetett, míg magyarul a végvári küzdelmek korát idézte föl (»résen« lenni). Ma viszont új tartalmat hordoz: légy mindig útra kész! Ne állapodj meg sehol! A keresztény ember folyton úton van, vándorol a végső cél vonzásában. Légy résen, azaz mindenütt nyitott szemmel járj! Tágra nyílt szemmel csodáld a természet titkait és vedd észre az emberi nyomorúságot. Mindig légy kész a segítésre! Már e köszöntés jelentéseinek módosulása is árulkodik arról, mennyire változatos a cserkészet térben és időben. Különböző népek, más-más korok értékrendjeit egyaránt képes hordozni. Milyen lesz a 90-es évek cserkészete? még nem dőlt el. Egy biztos: más, mint az 50 évvel korábbi. Hogy milyen lesz, az dönti el: ki vesz részt ebben a munkában. A magyar cserkészet születésekor az evangélikus csapatok az elsők közt alakultak meg, a miénk, a fasori 16-os pl. 1912 áprilisában. 1989 óta ismét szerveződnek cserkészcsapatok az Evangélikus Egyházban, így remélhetjük, hogy a mi munkánk is hat az új magyar cserkészet szellemére értékrendjére. 1929-ben 14 csapat működött az Evangélikus Egyházban, rövidesen újra elérhetjük ezt a számot. Az Evangélikus Gimnáziumon kívül cserkészmunka folyik Zuglóban, Soltvadkerten, néhol - Sopronban, Óbudán, Budahegyvidéken - más felekezetekkel közösen. Néhány hete alakult meg a Budai Egyházmegye Kelenföldön és Budavárban működő csapata, a Deák téren pedig a jövő héten születik újjá a legendás 223-as cserkészcsapat. Más gyülekezetekben is tervezik csapatok fölállítását, de a legtöbb helyen vezetők hiánya késlelteti a munka megindítását. Az őrsvezetők képzését csak-csak meg lehet oldani - 1989 decemberében Kismányokon tartottuk az evangélikus csapatok első közös őrsvezetőképző táborát, a másodikat április végére tervezzük de a felnőtt csapatszervezők leginkább csak magukra, könyvekre, s az öregcserkészek tanácsaira vannak utalva. Én azon szerencsések közé tartozom, akik tavaly augusztusban az amerikai Fillmore-ban szerezhettek cserkésztiszti képesítést, Igen sok előítélettel indultam el itthonról, de egy hónap után abban a meggyőződésben tértem haza, hogy ennek a »játéknak« a célja nem más, mint elfeledett, háttérbe szorult emberi értékek, tulajdonságok föltárása, azaz - Teleki Pál szavával - emberebb emberek nevelése. Az Evangélikus Gimnázium cserkészcsapata (16. sz. E. G.) szeptemberben indult újra, s idén márciusban sikeres újoncpróba után mintegy 50-en tettek fogadalmat: »minden lehetőt megteszek, hogy másokon segítsek«. Több kirándulás és akadályverseny után első nagy erőpróbánk egy hetes erdélyi utunk volt (Év. Élet márc. 18.). A húsvéti szünetben kerékpározunk, nyáron hegyet mászunk, evezünk és természetesen táborozunk. Noha a cserkészet elsősorban a 8-16 éves fiúkat és lányokat igyekszik foglalkoztatni, közöttünk 15 évesnél ifjabb nemigen akad, ezért a mi életünk sokban különbözik a más csapatoknál tapasztalhatótól. Több kaland, ám kevesebb rendszeresség, nagyobb önállóság, s ezért néha hihetetlen tarkaság jellemző ránk. Specialitásunk az éjszakai kirándulás. Nem akarunk magunkba zárkózni. Kapcsolatot tartunk külföldi - német, finn - és hazai cserkésztestvéreinkkel, s más, velünk egyívású fiatalokkal. Tudjuk, hogy aki a kincset magába ássa, abban a fény sötétté válik. A boldogságot csak az bírja el, aki elosztja. A fény csak abban válik áldássá, aki másnak is ad belőle. Csepregi Zoltán (Evangélikus Élet) a Átengedett lelkész »Az Úr különös kegyelme, hogy akkor, amikor nagy gyülekezetek maradnak lelkész nélkül, akkor ez a kicsi miénk új lelkészt kapott Nt Bállá Attilával ... Új lelkészünk karácsonykor szolgált először és osztott úrvacsorát a zsúfolásig megtelt Magyar Otthonban. A presbitérium levélben köszönte meg a kalamundai (Uniting Church) gyülekezetének azt a segítséget, hogy lelkészét nekünk engedte át minden hó második vasárnapjára, hogy ezeken - Kemény Péter vasárnapjain - nekünk szolgáljon . . . Szomorúan értesültünk a Sydneyben kiadott Hitből Élünk című kitűnő evangélikus újság megszűnéséről: Kemény Péter halála után nem akadt új szerkesztője . . .« A Perth-i (Ausztrália) Magyar Ev.Ref. Egyházközség körleveléből 6 Utazott a templom 1962 advent első vasárnapján szentelték föl Nürtingen Enzenhardt fatemplomát. 28 év után a gyülekezet lélekszáma megnőtt, á templom kicsi lett. Új, nagyobb templom építését határozta el a gyülekezet. Amikor meghallották, hogy Piliscsabán konferenciák tartására alkalmas nagytermet is szeretnénk építeni, egyházunknak ajándékozták a 170 m2 alapterületű fatemplomot. A kérésük csupán az volt, a húsvét utáni héten kezdjük meg a bontást és a hazaszállítást. Hét tagú brigádot szerveztem. A brigád tagjai voltak: Kendeh György lelkész, Nagyváti Pál piliscsabai otthonunk vezetője, ifj. Csizmadia Pál rákospalotai másodfelügyelő és kedves felesége, Zsuzsa, valamint három ács és e sorok írója. Nem kellett hozzá egy hét, hogy a tomplomot lebontsuk - sokszor zuhogó esőben, fáradságot nem ismerve reggeltől estig dolgozott a brigád. A rengeteg faanyagot és cserepet pántolva, két pótkocsis Hungarocamionra raktuk és Piliscsabára szállítottuk. Családoknál laktunk, az ebédet és vacsorát Zsuzsa főzte, de nem hagytak segítség és finom falatok nélfül a gyülekezeti tagok sem. A gyülekezetben élő, hazánkból kitelepített svábok esténként tiszta magyarsággal énekelték velünk: »kislak áll a nagy Duna mentében, ó mi drága e lakocska nékem . . .« Legtöbbjüket Soroksárról fújta ki a keleti szél. A fatemplom anyaga jó állapotban van. Csak maga a cserép 120000 Ft-ot ér. Ha egy-egy repedt volt köztük, újakkal pótolták. Leleményes szeretetük ölelt át, egy héten keresztül minket. Köszönjük Dehlinger lelkésznek, hogy összehozott Schöllkopf nürtingeni lelkésszel és így mienk lehet ez a nagy ajándék. 120-150 fő befogadására lesz alkalmas ez a fatemplom. Most az építészekre, gépészekre figyelünk és kérjük tegyenek meg mind azért, hogy az építési engedély birtokában mielőbb felépülhessen a templom - nehogy a faanyag tönkremenjen és méltatlanná váljunk az ajándékra. Jövő évben jönnek megnézni mi lett belőle és használjuke. Addig is biztatok mindenkit, vegyük birtokba Piliscsabát konferenciák tartására, üdülésre, mert 35 fő részére a feltételek máris biztosítottak. Érdeklődni lehet: 2081 Piliscsaba Széchenyi u. 8. Béthel Otthpn - Nagyváti Pál. Bolla Árpád